Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

5-6. szám - Dr. Kessler Hubert: A karsztból tartósan kitermelhető vízmennyiség és a beszivárgási százalék megállapítása

216 Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 5—6. sz. Kessl'er H.: Karsztból' kitermelhető vízmennyiség hozamok is általában naptári évekre vannak vonatkoztatva. A szélső és átlaghiba csökkentése végett meg­vizsgáltuk még azokat az éveket, amelyeknél a legnagyobb szórás mutatkozott. Ezt a nagy szórást azok az évek mutatták, amelyeknél a megelőző év utolsó négy hónapjának csapadékösszege lénye­gesen eltér a sokéves átlagtól. Az eltérés előjele is összefüggött azzal, hogy a vizsgált érték a húsz év adatai alapján rajzolt görbe alatt vagy felett van? Ez is igazolja az évvégi csapadék előkészítő szere­pét. A mértékadó csapadékszázalékot tehát az előző évvégi csapadékviszonyoktól függő állandó értékével — előjelre való tekintettel — javítani kell. A javítás mértékének megállapítása céljából kiszámítjuk, hogy az előző év utolsó négyhavi csapadékösszege, a korrekciós (javítást adó) csa­padékösszeg az előjel figyelembevételével hány milliméterrel tér el az ezekre a hónapokra érvényes sokéves átlagösszegtől és százalékban kifejezzük az eltérésnek az átlagösszeghez való viszonyát. Ezt nevezzük korrekciós (javítást adó) csapadékszáza­léknak, ennek függvénye lesz az az állandó, amivel a mértékadó csapadékszázalékot javítani kell. Ennek az állandónak a megállapítása csak empiri­kus úton történhet, természetesen bizonyos meg­gondolások figyelembevételével. így pl. abban az esetben, ha a korrekciós csapadék egyezik a sok­éves átlaggal, vagyis a korrekciós százalék ± 0, akkor a javításnak is ± 0-nak kell lennie. A kor­rekciós százalék növekedésével az állandó lineáris növekedése is indokolt, de bizonyos határon túl a növekedés már meghaladhatja a lineáris mér­téket, mert minél jobban halad előre a tapadó és szegletvizek elhelyezkedése a szivárgási övben, annál fokozottabb mértékben válik a beszivárgás a forrástáplálás szempontjából hasznossá. Végül elérkezik egy olyan határ, amelyen túl a korrek­ciós százalék már nem növeli tovább a jövő évi beszivárgási viszonyokat, mert a hajszálerekben beállott telítettségi állapot miatt minden további csapadék már teljes egészében a korrekciós hóna­pok forráshozamára hat ki. Az alábbi táblázatban összeállítottuk a kor­rekciós (javítást adó) állandónak, a korrekciós szá­zaléktól függő legkedvezőbb értékeit, amelyek a fenti követelményeknek is megfelelnek és pozitív és negatív értelemben is érvényesek. A 70-nél na­gyobb korrekciós százalék már nem növeli tovább az állandó értékét, azaz nem hat ki a következő év beszivárgási viszonyaira, hanem a korrekciós hónapok forráshozamait növeli vagy csökkenti. Korrekciós Korrekciós százalék (x) állandó (k) 0—5 0 6—15 1 16—25 2 26—35 3 36—45 4 46-55 5 56—60 7 61—65 10 66—70 13 71 < 15 A közölt értékekkel javított mértékadó csapa­dékszázalék alapján megállapított beszivárgási százalék szélső hibája 11%-ra, az átlagos hiba 4,5%-ra csökkent, ami gyakorlati szempontból teljesen megfelelő. Ha a javított mértékadó csapadékszázalék­nak és a beszivárgási százaléknak az 16 ábrán fel­tüntetett görbéit összehasonlítjuk, akkor szembe­tűnő a két görbe összefüggése. . * Összefoglalva megállapíthatjuk tehát, hogy még ugyanazon a területen sem lehet szó minden­korra érvényes beszivárgási százalékról, hanem értéke az évi csapadékeloszlástól, illetve a mérték­adó csapadékszázaléktól függően változik. Eddigi méréseink szerint ez a változás 7—70% között lehetséges. Egy karsztforrás évi hozama (Q) tehát a for­rástápláló beszivárgási százalék (/J), az évi csapa­dékösszeg (H) és a vízgyűjtőterület felületének (F) szorzata. Q = p-H.F A beszivárgási százalék a korrekciós állandó­val (k) javított mértékadó csapadékszázalék (p) függvénye. A mértékadó csapadékszámlék (fi,) az első négv havi csapadékösszegnek az egész évi csapadék­összeghez való százalékban kifejezett viszonya. A korrekciós (javítást adó) állandó (k) a kor­rekciós csapadékszázalék (x) függvénye. k = f (x) A korrekciós csapadékszázalék kifejezi azt, hogy az előző év utolsó négyhavi csapadékösszege és e hónapok sokéves átlagcsapadékösszegének különbsége hány százaléka az átlagcsapadékösz­szegnek. Az előjel figyelembe veendő. A p = / (ja') összefüggést a beszivárgási gör­*• Mértékadó csapadékszázalék 2. ábra. A húszéves mecseki mérések alapján szerkesz­tett beszivárgási görbe

Next

/
Thumbnails
Contents