Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

5-6. szám - Dr. Kessler Hubert: A karsztból tartósan kitermelhető vízmennyiség és a beszivárgási százalék megállapítása

Kessler H.: Karsztból kitermelhető vízmennyiség Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 5—6. sz. 217 béről olvashatjuk le (2. sz. ábra),< a k = / (%) összefüggést pedig a közölt táblázat adja meg. Megjegyzendő, hogy a beszivárgási görbe csak a feltüntetett értékhatáron belül érvényes, az extrapolálási lehetőség még kérdéses, de valószínű, hogy 7%-nál kisebb és 70%-nál nagyobb beszivárgási százalékok alig fordulnak elő. * A most leírt eljárással elérhetőnél nagyobb pontosságra alig törekedhetünk, mert az ismertetett összefüggéseken kívül még számos más, rendkívül nehezen regisztrálható és a számításba bekapcsolható körülmény is befolyásolja a beszivárgást. Ilyen többek között a csapadékintenzitás, a hőmérsékleti és szélviszonyok, a havazást megelőző talajhőmérséklet, lassú vagy gyors hóolvadás stb. Feltételezhető, hogy a fenti körülmények a vizsgálat alá vont 20 év alatt a legkülönbözőbb mértékben és csoportosításban érvényesültek és ezért megállapíthatjuk, hogy hatásuk egy egész évre vonatkoztatott átlagos beszivárgási százalék kiszámításánál a mértékadó csapadékszázalék •döntő szerepe mellett elhanyagolható, illetve a 11%-os szélső és 4,5%-os átlagos hibában érvényesül. A Mecseknél megállapított törvényszerűségek alkalmaihatósága más karsztos területen. Joggal felmerülhet az a kérdés, hogy a Tettyeforrás vízgyűjtőterületén megállapítottak hogyan alkalmazhatók más karsztvidékre és lehet-e a megvizsgált aránylag kis területen bevált számítást nagyobb területre is általánosítani ? * Kétségtelen, hogy az ismertetett összefüggések aránylag kis, csak 5 km

2-es területen voltak határozottan megállapíthatók. Ennek oka az, hogy csakis erről a területről rendelkeztünk 20 éves adatokkal és ezek alapján ismerhettük meg a szélsőséges lehetőségeket, amelyek végeredményben a közölt megállapításokra rávezettek. Természetes, hogy az összefüggéseket más, nagyobb területeken is ellenőrizni kell, ahol az ellenőrzéshez szükséges mérésekkel rendelkezünk, és. ahol a karsztos vízgyűjtőterület pontosan körülhatárolható. Ilyen ellenőrzési területnek kínálkozik a Bükkhegység jól körülhatárolható elkarsztosodott mészkőfennsíkja, melynek karsztos felülete a kisebb nem karsztos, de csapadékvizét a karsztra átadó képződményekkel együtt 55,8 km

2, tehát a mecseki vizsgált terület 11-szerese. (25 000 méretarányú földtani térképek alapján). A Bükkfennsík körül fakadó karsztforrások Kgyúttal válasz Mosonyi Emil hozzászólására. (Szerk.) A Bükkfennsík karsztforrásainak vízgyűjtőterülete 2. táblázat Forrás neve Csapadékmérő állomás Beszivárgási % Évi csapadékösszeg mm Beszivárgott csapadékösszeg mm Évi vízhozam ezer m

3 Számított vízgyűjtő terület nagysága km'

2 Forrás neve Csapadékmérő állomás 1952 1953 1952 1953 1952 1953 1952 1953 1952 1953 Annabarlang 1300 4,72 4,20 forrásai ...... Lillafüred 34 50 1052 626 360 310 1700 1300 4,72 4,20 Vizes Dolka .... Lillafüred 54 51 0,15 0,16 Margit I. sz. 4,35 és II. sz. forr. Lillafüred 1688 1348 4,68 4,35 Szinvaforrás .... Hollóstető 36 50 1292 768 470 380 8300 6000 17,70 15,80 Sebesvíz J ávorkút 27 49 1242 820 335 405 538 788 1,60 1,94 Garadna alsó forrás Jávorkút 194 210 0,58 0,52 Garadna felsőforrás Jávorkút 2200 2550 6,58 6,30 Csikorgó források Jávorkút 142 218 0,42 0,54 Baróevölgyi 520 1,57 1,52 források Szt. Lélek 28 48 990 709 280 340 440 520 1,57 1,52 Mályinkai 1,46 1,60 tóforrás ' Szt. Lélek 410 547 1,46 1,60 Szilvásváradi Sziklaforrás . . . Szilvásvárad— Hármaskút 32 48 1150 885 370 430 1320 1430 3,55 3,34 Szalajkaforrás . . . Szilvásvárad— Szalajkaforrás . . . Hármaskút 2300 2500 6,21) 5,80 Bélapátfalvai Szilvásvárad— Háromkút . . . Hármaskút 128 202 0,34 0,46 Monosbéli Vízfö . Szilvásvárad— Hármaskút 375 462 1,02 1,08 Monosbéli kerti Szilvásvárad— forrás Hármaskút 85 93 0,23 0,22 Klfle időszakos, nem rendszeresen mért Szilvásvárad— kisebb forrás . Hármaskút 700 900 1,90 2,10 Összesen 52,71 49,93