Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

5-6. szám - Dr. Kessler Hubert: A karsztból tartósan kitermelhető vízmennyiség és a beszivárgási százalék megállapítása

Kessler H.: Karsztból kitermelhető vízmennyiség Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 5—6. sz. 215 1. táblázat A beszivárgási görbe szerkesztésének alapjául szolgáló adatok táblázata Év A Misinán mért évi csapadék összeg mm-ben Az első négyhavi csapadék összeg mm-ben A mértékadó csapadék százalék ^ A Tettye vízgyűjtő területére esett vízmennyiség ezer m

3-ben A Tettye évi vízhozama ezer m-^-ben Beszivárgási százalék n Előző év utolsó 4 havi csapadékösszege mm-ben Eltérés %-ban a sok éves átlag: ól (267 mn.) X Korrekció K Korrigált mértékadó cfapadék százalék Eltérés a számított és tényleges beszivárgási % között 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1934 626 95 15,0 3100 741 24,0 242 — 9 — 1 14,0 + 2 1935 571 170 30,0 2850 1033 36.0 200 — 25 2 28,0 — 3 1936 913 345 38,0 4550 2012 44,0 216 19 2 36,0 — 3 1937 1290 434 33,5 6220 2617 42,0 353 + 32 + 3 36,5 — 6 1938 744 192 26,0 3720 161945,0 476 + 78 + 15 41,0 — 6 1939 661 82 12,5 3310 517 15.0 187 — 30 — 3 9,5 — 2 1940 1047 169 16,0 5220 1990 38,0 310 + 16 + 2 18,0 + 10 1941 847 253 29.5 4250 1697 40,0 411 + 54 + 7 36,5 — 8 1942 618 310 50,0 3180 1852 58,0 308 + 15 + 1 51,0 — 5 1943 700 102 14,5 3500 657 19,0 220 — 17 2 12,5 — 3 1945 607 145 23,0 3080 1293 42,0 410 + 50 + 6 29,0 + 2 1946 492 68 14,0 246) 895 35.0 262 ± 0 ± o 14,0 + 11 1947 524 269 52,0 2640 1772 67,0 276 + 6 . + 1 53,0 + 3 1948 621 184 29,5 3100 588 18,0 103 — 62 — 10 19,0 — 10 1949 534 64 11,5 2670 175 7,0 136 — 49 6 5,5 — 3 1950 688 156 22,5 3450 1000 29,0 173 — 35 — 3 19,5 . — 1 1951 856 221 26.0 4300 2295 53,0 435 + 64 + 10 36,0 + 6 1952 768 125 16.5 3850 1140 29,0 215 — 20 2 14,5 + 4 1953 527 153 29,0 2650 1657 62,0 448 + 68 4- 13 42,0 + 8 20 éves átlag 40 éves átlag 717 783 186 219 25,0 28,0 3680 3920 1370 1520 38,0 39,5 283 267 + 16 + 2 27,0 28,0 ± 4,5 A 2. és 6. rovat adatai alapján nincsen közvetlen összefüggés az évi csapadékmennyiség és vízhozam között. A. 12. rovat feltünteti az eltérést a tényleges ós a beszivárgási görbéről leolvasható beszivárgási százalék között. Ha a Tettye-forrás évi vízhozamait és az évi csapadékmennyiségeket egy az éveket jelző közös tengely fölé felrakjuk, akkor azt látjuk, hogy a két görbe még közelítőleg sem mutat párhuzamosságot, amint azt állandó beszivárgási százalék esetében elvárhatnánk (la ábra). Pl. 1938-ban 744 mm évi csapadék mellett 1 690 000 m

3 volt a forrás hozama, amely 1943-ban 700 mm csapadék mellett 657 000 m

3-re csökkent. Az első esetben tehát a lehullott csapadéknak 45%-a, a másik esetben csak 19%-a szivárgott be és jelent meg a forrásnál. A legszembetűnőbb ellentét azonban a már említett 1947 és 1949. éveknél tapasztalható, amikor egyszer 67%, másszor csak 7% volt a beszivárgás. Az előzőkben már fejtegettük a csapadék évi eloszlásának fontosságát a beszivárgás szempontjából, ezért az 1947. és 1949. éveknél ezt a kérdést vizsgáltuk meg először. 1947-ben az évi 524 mm csapadékból 269 mm, tehát az egész évi összegnek 52%-a esett az év első négy hónapjában, tehát a vegetáció nedvkeringésének erőteljes megindulása és a lombozat teljes kifejlődése előtt. Ezzel szemben 1949-ben ugyanebben az időszakban az évi 534 mm-ből csak 64 mm, vagyis 11,5% esett le. Ezeket a vizsgálatokat a többi évre is elvégeztük és kitűnt, hogy minél nagyobb volt az év első négy hónapjában lehullott csapadéknak az egész évi csapadékhoz való viszonya, annál nagyobb volt a beszivárgási százalék. Ezt a viszonyt — százalékban kifejezve — a következőkben mértékadó csapadékszázalékn&k fogjuk nevezni. Az észlelt összefüggések adták meg egy olyan diagramm szerkesztésének gondolatát, amelynek tengelyei a forráshozamok és évi csapadékmennyiségek helyett a mértékadó csapadékszázalékot és a beszivárgási százalékot feltüntetik. Ha az 1934—1953. évi adatokat ílymódon felrakjuk, akkor a pontok nagyjából egy görbe mentén elrendeződnek, bár néhány pont még mindig erősen kiugrik. Ezek a szórások azonban távolról sem okoznak olyan nagy bizonytalanságot, mint az egész évi csapadékmennyiségekkel való számításnál. Az átlagos eltérés a tényleges és számított beszivárgási százalék között 8,5%, szélső esetben 21%. A szórások csökkentése végett megkíséreltük az adatokat novemberrel vagy decemberrel kezdődő hidrológiai évekre vonatkoztatva felrakni, de ez az eljárás nem csökkentette az átlagos hibát, mert korábbi fejtegetéseink szerint az évvégi csapadék nem vehető az évelejei csapadékkal egyenlő súllyal figyelembe, mert ez csak bizonyos mértékig javítja, illetve rontja a következő évi beszivárgási feltételeket. A hidrológiai évekkel való számítás vagy esetleg az egyes hónapok különböző súlyozása egyébként is nehézkessé tenné a számítási módszernek a gyakorlatban való alkalmaztatását, mert a meteorológiai adatok, a vízigények, víz-