Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

5-6. szám - Illés György: Hazai ivóvízellátásunk fejlődése és fejlesztésének főbb irányelvei

Schmidt E. R.: Vízföldtani tájegységek Ezen adatok feldolgozásából nagyon szépen látszik, hogy bizonyos területeken a kútmélység, a fajlagos vízhozam közel azonos. Ugyancsak ezt látjuk a víz vasasságát, keménységét, alkalitását és klorid tartalmát illetőleg. Eddig az adatok feldolgozását üzemvezetőségenként tudtam csak elvégezni, s mindig érzem, hogy így nem juthatok olyan érdekes eredményekre, mintha hidrogeológiai tájegységenként végezhetném a feldolgozást. Ennek több előadásomban kifejezést is adtam. Ezért örömmel üdvözlöm Schmidt Eligius kartársunk munkáját. Kiinduló alapnak ez feltétlenül elfogadható. Hogy hidrogeológiai szempontból hasznát tudjuk venni, fel kellene rá vennünk a meglévő adatokat. Mintakutak létesítésével határozhatnánk meg egyes területeken az uralkodó rétegsort, s abból a főbb vízadó horizontokat, s a belőlük kivehető vízmennyiséget. Természetesen a nagyobb tájegységeket — ha szükséges — apróbb egységekre is fel kell bontani, hogy a hidrogeológiai megállapításokat finomítani lehessen. Intézkedés történt, hogy ebben az évben az összes megépítésre kerülő kút helye pontosan be legyen szintezve, a víz hőmérséklete mérve legyen, s hogy a mélységbeli vizek minden fontos adata rendelkezésre álljon. Dr. Szalánczy Károly: Az előadásból és a hozzászólásokból megállapítható, hogy a feladat nem egyszerű. A feladat sokrétűsége miatt fontos, hogy a feladat fogalmi határait tisztázzuk. Lényegében olyan rendszer felállításáról van szó, amely alkalmas Magyarország hidrogeológiai tájegységekbe való sorolását elősegíteni. A munkát adatgyűjtésnek kell megelőznie. A rendszer felállításához nemcsak tisztán tudományos és tisztán gyakorlati szempontok együttes figyelembevétele szükséges, hanem ezek között számos olyan összekötő szempont, amelyek némelyikét mesterségesen kell megalkotni. 1. Ehhez segítségül meg kellene szerkeszteni Magyarország mélyszinti geológiai térképét. Továbbmenőleg ez annyit jelent, hogy meg kellene szerkeszteni a különböző geológiai korszakokban a tengeri üledékek szintjeit, mégpedig egy olyan szemléltető rendszer segítségével, amely nem az elképzelésekre bízza az ábrázolást, hanem a mélyszinteket három dimenzióban szemléltetve tudná bemutatni. Ez úttörő munka lenne és méltó a magyar tudományos élet mai állásához. Bizonyos, hogy az adatok ilyen csoportosítása rá fog mutatni valahol a mélyszinti vizek keletkezésére és származására, amit eddig bizonytalan megállapítások vesznek körül. A mélyszinti vizek nem kimeríthetetlenek, és rá kell bukkanni eredetükre, mert számolni a mennyiséggel csak akkor lehet, ha az utánképződés körülményeivel tisztában vagyunk. 2. A munkát óriási adatgyűjtésnek kell megelőznie és ennek az anyagnak rendezése után következhetik a tájegység fogalmának kialakítása. Az adatgyűjtés már elkezdődött, háromnegyed részben fel van dolgozva, de olyan primitív eszközökkel, amely a korszerűen felépített szocialista társadalomban csaknem egyedülálló. A modern technika minden vívmányát fel kellene használni, mert így pár esztendő is beletelik, amíg komoly és eredményes adatgyűjtésről számolhatunk be. Radnóthy Egon: Világszerte azt tapasztalhatjuk, hogy a technika és az iparosodás rohamos fejlődésével mindjobban előtérbe kerülnek a nagymennyiségű vízfeltárás kérdései. Ipartelepek, új városok tervezésénél nélkülözhetetlenek a terület hidrológiai viszonyaira vonatkozó ismeretek. Több alkalommal tapasztalhattuk, hogy vízszegény vidékekre tervezett, ill. épített létesítmények vízellátása utólagosan gyakran milyen nehézségekkel jár. Ilyen módon érthető, hogy vannak országok, ahol már előrehaladtak a különböző vízföldtani, ill. vízgazdálkodási tájegységek meghatározása és definiálása terén. Ezen a téren mi sajnos eléggé elmaradtunk. Talán elmondhatjuk ma már, hogy az ország földtani felvéHidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 5—6. sz. 211 tele nagyjából befejeződött. Sajnos, nem így áll a helyzet hazánk vízföldtani felvétele terén. Igaz ugyan, hogy az áttekintő felvételt a Földtani Intézet Vízföldtani Osztálya az országnak kb. kétharmad részére vonatkozólag végrehajtotta, de részletes vízföldtani felvételek szinte még sehöl sem folytak. Megfelelően pontos képet mindaddig nem lehet adni, amíg ezek a munkák az ország részletes vízföldtani megismeréséhez nem vezettek. Itt külön meg kell említenünk a kutak bemérését. Ezek elvégzése után is lényegesen hátrányosabb helyzetben vagyunk olyan országokkal szemben, ahol a tagoltabb felszín alapján szinte kézenfekvő a vízföldtani tájegységek határainak a megvonása. Ezzel szemben nálunk az alföldi és a dunántúli pannon területen belül a különböző tulajdonságú területegységek egymástól való elhatárolása a fokozatos átmenetek miatt nehéz feladat. Az általunk készített munkán természetesen a fentiek szemmeltartásával még sok csiszolnivaló akad. Véleményem szerint nem végeztünk azért-még akkor sem felesleges munkát, ha a jövő feladatainak csak a vázlatát adtuk volna meg. Meg kell említenem azt, hogy a munka szerzői között az előadó Ferencz Károly és Szalánczy Károly kartársunkkal együtt említett meg. Kedves kötelességemnek teszek eleget, ha hozzáfűzöm, hogy a munka oroszlánrészét éppen előadónk végezte a karsztforrások és karsztfúrások ismertetésével és a munka irányításával, nemkevésbbé pedig azáltal, hogy bennünket mindezen ismeretek megszerzésében támogatott és mindig értékes tanácsokkal látott el. Láng Sándor: A térkép szerkesztésénél a geomorfológiai szempontok is figyelembe vannak véve. Ezzel kapcsolatban adnék néhány gyakorlati tanácsot az előadónak. A térkép 53 tájegységet tartalmaz, ami kis térképen soknak tűnik. Ezen az alaptérképen kevesebb tájegységgel is megelégedhetünk. A triász összesen 50 km'-en jön a felszínre egy helyen. A másik véglet, hogy 16 ezer knr van egy tájba összefoglalva. Több tájegységet össze lehetne vonni. A határokat jobban ki lehetne hangsúlyozni. Az egyes tájegységek határa vázlatosan van feltüntetve. Pl. a Gerecse hegység környékénél a Dunapartnál széles utca van megbúzva. Ilyen Süttő—Neszmély között nincs. A mezozoikus alaphegységtől néhány méterre a Dunameder következik. A határokat pontosabban meg kell húzni. Ha százezres nagyságú adattömb feldolgozásáról van szó, kérem, hogy térjünk át az 1:200 000-es mértékű hidrogeológiai térkép elkészítésére, mert ilyen lapon az 53 tájat jobban szét lehet szedni alkotóelemeire. Ennek a tervezés, kivitelezés szempontjából egyaránt nagyobb hasznát fogjuk venni. Páter János: Mosonyi Emil megnyitójában elhangzott szavakat erősítem meg és támasztom alá orvosi szempontból'. A víz kétségtelenül a legszükségesebb anyag az emberi szervezet részére nem csak mint ital és mint járulékos tényező. A vízzel a napi táplálékból hiányzó kation és anion mennyiségeket is pótoljuk, tehát ha a prolémákat ilyen szempontból dolgozzuk fel, nemcsak a quantitatív, hanem a qualitatív viszonyokra is figyelemmel kell lennünk. A MÁV Egészségügyi Laboratóriuma kb. 5000 vasúti kút 200 000 adata alapján feldolgozta tájak szerint az ivóvíznek kémiai összetételét. Bennünket ez a munka, legelsősorban egészségügyi elbírálás szempontjából vezetett. Nyilvánvaló, hogy olyan hidrogeológiai viszonyok között, mint amilyenek hazánkban vannak, nem lehet egységes bírálatot igazságosan alkalmazni. Feldolgoztam a Dunántúl, a Kisés Nagy Alföld, az Északkeleti Felvidék kútjainak vizét, összeállítottam a kémiai profilt külön a Dunántúl lápos területeinek vizére, megállapítottam az egyes vidékek típusvizét, kiindulva abból, hogy a kémiai összetétel függ a talaj összetételétől. így kíséreltem meg világosabb elbírárási sémához jutni. Hangsúlyozom, hogy további munkára van szükség, éppen