Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

3-4. szám - Almássy Bálint: A Csőszpusztai Állami Gazdaság (Veszprém m.) vízellátása

18Jf Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 3—4. sz. Almássy B.: A Csőszpusztai Állami Gazdaság vízellátása séges vízmennyiség lenne nyerhető. Az elvezető árokban mért vízhozam — ami csak közelítő értéknek tekinthető <— 15 l/perc. 4. Inotapusztai forrás. Az Állami Gazdaság inotapusztai majorja területén fakad. Jelenleg ellátja a majort és az ott lévő szeszgyárat is. A forrás környékén végzett részletesebb feltárás a következőkben ismertetésre keriil. Bőséges vízhozama és állandósága további felhasználásra alkalmassá teszi. Felszíni vízgyűjtőterülete kb. 3 km

2-re tehető, ennek hozzávetőlegesen 30 százaléka szántó és legelő, a többi erdő. A terület meglehetősen csapadékos, ,a 30 éves átlag 715 mm a Tés községben lévő csapadékmérő állomás adatai alapján. A forrás kb. 210 m A. f. szinten fakad, tehát CsopusztánáJ 230 m-rel mélyebben. A távolság 3,8 km. • Több forráscsoport található még a Galya-patak völgyében: a jásdi Szentkúti forrás, Ribnyik-forrás, a kistéisi Kiskút-forrás, vadalmási (Római fürdő) forrásai stb. Ezek azonban már nagy távolságuk miatt esetünkben nem jöhetnek számításba. Feltárásaink (1—5) helyszínrajza a 2. ábrán látható. A forrással kapcsolatos építmények jelenleg a következők: Az előtörő forrásvíz felfogása földgáttal történik, mely részben feltöltés, részben az eredeti oldaliba van belemélyítve. Van ezenkívül egy téglából falazott kisebb zárt foglalás is. E foglalt forrásból és a nyílt gyűjtőmedencéből a víz egy 14,5 m

3-es tartályba, illetőleg a pusztai hálózatba jut gravitációs úton. Külön levezetőcsövön kapja vizét a szeszgyár. Vízlhozamméréskor a tárolótó vizét leeresztettük, illetőleg a nyugalmi szint beállása után mértük a csapokon és a leeresztő csövön elfolyó vízmennyiséget. E mérés eredménye 90 l/perc. A jelenlegi medence nem fogja át a vízelőretörés teljes hosszúságát. A medencén kívül elszivárgó' vízmennyiség meghatározására két csövet építettünk be a patakiba, ahol az elfolyó vizet köbözéssel mértük. Ezek elhelyezése, mint a 2. ábrán látható, úgy történt, hogy az egyiken (6) a Csi'kling felől érkező, a másikon (7) pedig az összes víz keresztülfolyjék. A kettői kiilönb/ szelvény Víztározó \ fviztorolo tavocsko_ \\ Vizes, nedves terület II. szelvény Homotös 2. Klára-kút. A gazdaság központjától 3 km távolságra. Felhasználásra nem megfelelő, a szükséges vízmennyiséggel nem rendelkező forrás. 3. Csiklingi forráscsoport. Inotapusztától délre fekszik, Csőpusztától légvonalban 3—3,5 km-re, de onnan csak Inotapusztán át közelíthető meg könnyen. A helybeliek szerint 'állandó, a legszárazabb időben is ad vizet. Az 1953. IX. 3-i méréskor csak egy forrás volt láthatóan működésben, a többi teljesen fel volt iszapolódva. Föltételezhető, hogy alapos tisztítás és feltárás esetén bőAz előzetes vizsgálatok alapján legmegfelelőbbnek látszó inotapusztai fonrás jellegének tisztázására létesített feltárások alapján kiderült, hogy a víz a vízzáró kisoelli agyag fekvő felett elhelyezkedő, miocén kavicsrétegből rétegforrásként kerül a felszínre. A 2. ábrán látható a forrás helyszínrajza A réteg 30 m-es szakaszon, a felszínre bújik ki. Ez, a megcsapolás a réteg állandó túlfolyójának tekinthető. A kibúváson kívül az általában vastagabb miocén kavicstakaró elvékonyodása is közrejátszhat a víz felszínrejutásában. 2. ábra.