Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

3-4. szám - Almássy Bálint: A Csőszpusztai Állami Gazdaság (Veszprém m.) vízellátása

Almássy B.: A Csőszpusztai Állami Gazdaság vízellátása Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 3—4. sz. 181 tók. Inotapusztán végzett feltárásunkban azonban megtaláltuk a középső oligocén kiseelli agyagot. E fölött változó vastagságú, miocén kavicsréteg helyezkedik el, melyből a völgyekben, ahol az erózió a térszínt bevágta, több helyen források fakadnak. Ez a kavicsréteg szolgáltatja a vizet az inotapusztai forrásnál, s több helyen előbukkan a Csiklingváír alatti forrásoktól a Galyapatakig húzódó völgyben, a források vizét levezető, mélyen bevágódott árok oldalán, s növeli a patak vízhozamát. Mint legfiatalabb képződmény, a pleisztocén lösz található meg nagy kiterjedésben területünkön. Inotapusztai feltárásunkban e lösz szerkezete átmosott jellegre utal. Ha a területet hidrogeológiai szempontból vizsgáljuk, s meg akarjuk állapítani, hogy víznyerés szempontjából melyik képződmény jöhet számításba, feltétlenül felmerül a mélykarsztvíz feltárásának lehetősége. A Bakony hegység nagy tömegét felépítő idős mészkövek és dolomitok nagymennyiségű karsztvizet tárolnak. E területen azonban a triászvíz szintje közelítően 160 m A. f. magasságban helyezkedhet el, Inota, Pét, Taipoloaifő stb. karsztvíz szintjei alapulvételével. E szerint ennek eléréséhez 290—300 m mély fúrásra lenne szükség, s erről a mélységről kellene a vizet emelni. Vizet tartalmaz repedéseiben a requiéniás mészkő is, ezt bizonyítja a kistési forrás, ahol ebből a kőzetből bőséges vízelőtörés van. A víz itt minden valószínűség szerint a vízzáró apti agyag fölött tárolódik. E forrás szintje kb. 350 m A. f., tehát az átlag 450 m A. f. szinten fekvő Csőpusztánál 1Ö0 mreli mélyebben fekszik. Kevesebb vízmennyiség tárolódik még, mint felső talajvíz a mészkő mélyedéseiben összemosott agyagban!. Ebből nyerik vizüket a puszta területén található használható kutak, melyek azonban nyári szárazságban elapadnak, illetőleír a nagyobb igénybevételt nem tudják biztosítani. Bőséges vízmennyiség tárolódik — mint már erre utalás) történt — a kiscelli agyag fölött elhelyezkedő miocén kavicsrétegben. Ennek a víznek hasznosítása az igényeket kellőképpen kielégítheti, a településtől azonban csak nasryobb távolságban tárható fel. A vízellátás megoldására eddig is történtek már kísérletek. Pillanatnyillag a gazdaság vízellátását néhány ásott kút, és egy csapadékvizet gyűjtő kis tó

1 biztosítja, melyből a kiszivattyúzott vizet szűrés után az állatállomány részébe használják fel. Hoszezantartó nagyobb szárazság esetén a vizet a gazdasághoz tartozó Inotapusztáról szállítják fel, kb. 4 km távolságból. A gazdaság területén pillanatnyilag 3 használható kút van. Ezek mélysége 17,0, 12,0 és 8.0 m. Vizüket, mint már említettük, agyagból nyerik. A nyári szárazságot nagyon megérzik, s az igényeket kielégíteni nem tudják. Meglehetősen elhanyagolt állapotuk ellenére a háztartások vízellátásában játszanak igen fontos szerepet. Nyomára lehet akadni még néhány hasonló felszíni vízre létesített kút maradványainak, ezek azonban vagy teljesen meddők voltak, vagy az igen kis vízadóképesség miatt gyakorlatilag nem jöhettek számításba. Létesült ezeken kívül még két kút a major területén. Az, egyik a postafiók épülete előtt, a másik a magtár előtt. Mindkettőt a dachsteini típusú liász mészkőbe vájták, illetőleg robbantották bele kb. 50 m mélységig, azonban teljesein meddők voltak. A közelmúltban a postafiók előtti kutat mélyfúrással akarták továibbmélyíteni. A fúrást azonban meg kellett rövid próbálkozás után szüntetni, mert teljesen céltalan lett volna. A mélyfúrással való víznyerés ugyanis Csőszpuszitán semmiképpen sem számíthat eredméínyre, mert vizet legfeljebb az említett mélykarsztvíz szint elérésével lehetnie nyerni, ennek azonban a technikai és gazdasági lehetőségek hatáírt szabnak. A vízszerzésre az előbbiek alapján a következő módok kínálkoznak: 1. Vízszerzés Csőszpuszta területén a felső talajvízből 9—15 m mély kutakkal. 2. Vízszerzés ciszternarendszerrel. 3. Távolabbi és mélyebb szinten fekvő források bekapcsolása. 1. Az első mód kis befektetést kíván, azonban ez a megoldás a vízigényt kielégíteni nem tudja. Nagyobb vízmennyiségre, mint az említett kutaknál számítani nem lehet, végleges megoldásnak tehát nem tekinthető. 2. A másodiknak említett cisztemarendszer részben már megvolt a gazdaság területén, amennyiben a háztetőkről a csapadékvizet egy kis csatornahálózattal a korábban említett vízgyűjtő tóba vezették. Jelenleg a hálózat igen rossz és hiányos állapotban van. Végleges megoldást önmacában természetesen ez sem jelenthet. Helyreállítása biztonsági szempontból a végleges vízmű mellett is kívánatos lenne. Az összegyűjtött vizet esetleg öntözésre is fel lehetne használni. 3. Biztos megoldás, bár költségesebb, egy távolabbi forrás bekötése. A környéken számbajövő források a következők: 1. Kistési forrás. A pusztától kb. 5.5 km távolságra, a requiéniás mészkőből fakadó forrás. A tiúilfolyóosövén mért vízhozama 15 l/perc, ennél azonban lényegesen több víz folyik el a rossz foglalás alatt. A forrás a helybeliek szerint állandó, a legszárazabb időben sem csökken a vízszolgáltatása. A forrást az ugyancsak vízhiánnyal küzdő Tés község lakói állandóan (basználják, elvétele tehát, ezért nem lehetséges.