Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

3-4. szám - Almássy Bálint: A Csőszpusztai Állami Gazdaság (Veszprém m.) vízellátása

lJfO Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 3—4. sz. HIDROGEOLÓGIA A tanulmány egy vízben igen szegény vidéken létesült gazdaság vízellátásának megoldását ismerteti. Jó példát mutat arra, hogy minden hidrológiai adottság figyelembevételével hogyan kereshetjük meg a leghelyesebb, leggazdaságosabb megoldást. A Csőszpusztai Állami Gazdaság (Veszprém m.) vízellátása ALMÁSSY BÁLINT A Bakony hegység északi részében, Várpalotától északra mintegy 12 km-re fekvő Csőszpusztai Állami Gazdaság vízellátásának megoldása érdekében került sor az alább ismertetendő vizsgálatokra. A vizsgálatok kiterjedtek a terület geológiai és hidrogeológiai felépítésére, és ezek alapján a legkedvezőbb vízszerzési mód megállapítására. A Gazdaság által igényelt maximális vízmennyiség értékét a Déldunántúli Állami Gazdaságok Igazgatósága 50 m

3 napi szükségletben határozta meg. A település a vidék egyik legmagasabb pontján fekszik, mintegy 450 m A. f. magasságban. A térszín; a Gazdaság környékén erősen tagolt, eróziós völgyekkel és vízmosásokkal szaggatott. A terület hidrológiai képére jellemzők a kisebb lefolyástalan mélyedések, medencék, mielyekben az összegyűlő csapadékvizet több helyen fel is használják, pl. a gazdaságban is, Tés községben, a „Mellári"-tónál, Királyszálláson stb. A vízszerzési lehetőségek vizsgálatakor a terület geológiai és hidrogeológiai alkatából kellett kiindulni. A terület geológiai felépítését Telegdi-Róth Károly írta le részletesen. Az ő írása ebben a munkában is a geológiai tárgyalás alapját képezi. A területre elsősorban a nagykiterjedésiben előforduló krétakori üledékek jellemzők, melyek Csernye—S záp ár vidékétől délnyugati irányban hosszabb vonulatban megtalálhatók. A .rétegek a Bakony hegység általánosságban ÉNynak hajló felépítésének megfelelően itt is É—ÉNy-i dőlésűek. Jellemzők a Bakony hegységet feldaraboló törések, vetődések és pikkeiyeződések, melyek a területet tagolják. A szerkezeti mozgások által megtámadott kőzetben nagyobbméretű repedések, illetőleg járatok alakultak ki, amelyek hatása a terület felszíni képében is megnyilvánul, elsősorban víznyelők formájában. A Csőszpuszta területén is megtalálható víznyelők közelítően két egyenes mentén helyezkednek el: az egyik ÉNy—DK-i, a másik erre közel merőleges irányban húzódik. Ezek törésvonalak irányait jelölik ki. A nyelők jelenleg is fejlődőben vannak, sőt van köztük olyan, amely az utóbbi évek

1 sarán alakult ki. Ezek a jelenségek arra mutatnak, hogy a mészkőben élő karsztjelenségek vannak. Csőszpuszta közvetlen környékének változatos felépítésében (1. ábra), mint legidősebb kőzet, a dachsteini típusú diászmészkő található meg, részben a felszínen, a víznyelők egy részénél, részben pedig a továbbiakban említésre kerülő mély kutakban. A település északi végénél a Szápár—Tés-i útelágazásnál alsó kréta requiéniás mészkő látható jó feltárásban. A rétegek dőlése itt 305°, tehát g-5-3 Dachsteini fipusu mrrm Osfreós.orúitolinésMedenceképzáúalsó liósz wzm agyag és márga menyek ' urna Atsá nász Eia IEH EB Középső,lósz 03 fJSLttrga^n lm • Feltételezett vétó • Vető 1. ábra. ÉNy-i irányban 10—15°. Megtalálható még: ez a kőzet néhány 'helyen a Csiklingvár felé vezető dűlőút mentén, s hosszabban elhúzódik közel K—Ny-i irányban a Hamuházi hegytől Kistésig. E kőzet fekvőjében alsó kréta apti agyagi található, mint azt az Állami Földtani Intézet közelben végzett kutatófúrásai bizonyítják. Csőszpusztától a szápári úton Inotapuszta felé haladva már a fiatalabb orbitolinás mészkő és szürke táblás mészkő található meg. Eocén képződmények területünkön' a felszínen, nem találha-