Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)
1-2. szám - Erdey László–Szabadváry Ferenc: Vízben oldott oxigén meghatározása aszkorbinsavval
12 Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 1—2. sz. Erdey—Szabadváry: Oldott oxigén meghatározása Ez esetben annak vas(III)-tartalmát előbbihez hasonló térfogatban 0,01 n aszkorbinsavval alábbiak szerint megtitráljuk. Az így kapott fogyást a meghatározandó vízre fogyott aszkorbinsavmennyiségből levonjuk.) Benedvesített üvegdugóval a palackot buborékmentesen lezárjuk és néhányszor összerázzuk. Majd a levegőhozzájutástól védve (víz alatt tartva vagy vízzel töltött pohárkát a palack nyakára borítva) félretesszük. Ülepedés után hosszúszárú pipettával 5 ml 2 : 1 hígítású sósavat vagy 20 ml 25%-os nátriumhidrogénszulfát oldatot rétegezünk a csapadék alá. Lóbálással siettetjük a csapadék oldódását. Teljes feloldódás után a sárgaszínű oldatot 750 ml-es Erlenmeyer lombikba töltjük át, 2—3 mg indikátorkeveréket adunk hozzá (1 rész indikátor -j- 9 rész nátriumklorid), 40—50 C°-ra melegítjük és az ibolyás színű oldatot 0,01 n aszkorbinsavval színtelenre titráljuk. A mérőoldatot frissen készítsük, 0,1 n oldatból való hígítással. 1 ml 0,01 n aszkorbinsav 0,08 mg, illetve 0,056 ml normál állapotú oxigént mér. Ha nem levegővel, hanem oxigénnel telített vízről van szó, akkor 2 ml helyett 5, esetleg 10 ml vas(II)-oldatot adunk a palackhoz. Az 1. sz. táblázat aszkorbinometriás oxigénmeghatározásaink eredményét mutatja összehasonlítva az azonos vízmintából egyidejűleg végzett Winkler szerinti meghatározások eredményével. Az eredmények kitűnő egyezést mutatnak. A meghatározást módszerünkkel helyszínen is könnyen elvégezhetjük, mert nem kell a vizsgálathoz oldatokat magunkkal vinni. Megállapítottuk, högy a Dunából szennyvízbefolyó csatorna alatt vett vízben oldott aszkorbinsavval még 30'-en belül kielégítő eredménnyel lehet titrálni. Tapasztaltuk azt is, hogy beméréssel ugyanilyen időn belül pontosan l-es faktorú mérőoldat készíthető. Bemért mennyiségű aszkorbinsavat tehát a helyszínen oldunk fel a vizsgálandó vízben, ugyancsak abban oldjuk fel a vas(II)-szulfátot és ammóniumszulfátot, vasporral összerázzuk és szűrjük. Hasonló módon oldjuk fel a nátriumhidroxidot és nátriumhidrogénszulfátot. Az így készített reagensekkel kielégítő pontosságú eredmények érhetők el. A nitrit ion befolyása A nitrit ion zavaró hatásának vizsgálatára meghatároztuk nitrit tartalmú desztillált víz oxigéntartalmát. A vízen megellőzőleg levegőt szívattunk át. A párhuzamos Winkler szerinti meghatározások előírását csak annyiban változtattuk meg, hogy a KJ-ot nem a lúggal, hanem utólag adtuk az oldathoz. A 2. sz. táblázat adataiból látható, hogy a nitrit ion az aszkorbinometriás meghatározást már igen kis mennyiségben is zavarja. Az eltérés tehát aránylag nagyobb és ellentétes irányú, mint a jódometriás meghatározásnál. Több nitrit esetén a 4-amino-4-metoxidifenilamin indikátor az irreverzibilis, valószínűleg magasabb oxidációs fokot képviselő vörös színt veszi fel. 2. táblázat Desztillált víz oxigéntartalma Winkler szerint Aszkobinometriásan Térfogat Fogyás Na 2S 20 3 Mg oxigén /lit. Térfogat Fogyás Mg oxigén /lit. 278,56 ugyané 272,56 276,16 33,19 ihez a V! 31,70 32,38 9,51 zhez liter 9,30 9,37 287,14 énként í 269,70 275,90 34,28 , 1 mg Na^ 32,99 35,41 9,54 *í0 2-t adva 9,78 10,10 A nitrit tartalmú vizek nitrittartalmát tehát el kell távolítani. Erre kipróbáltuk a klórmeszes eljárást. A módszer alkalmazhatónak bizonyult. A klórfelesleg redukálására adott rodanidfeleslegtermészetesen a vas(III)-ionnal vörös színeződést ad. Ez azonban a 4-amirio-4'-metoxidifeniIaminos indikációt nem zavarja. Kezdetben a vörös vas(IH)-rodanid szín dominál, a végpont felé közeledve azonban gyorsabban halványodik és az indikátor ibolya színe jut előtérbe. Winkler módszerének aszkorbinometriás módosítása Aszkorbinometriás titrálással lehet befejezni a Winkler szerint megkezdett oxigénmeghatározást is, mely esetben káliumjodid nem szükséges a vizsgálathoz. Erre a következő módszert találtuk alkalmasnak : a Winkler-féle meghatározás során leválasztott mangánhidroxidos csapadékot sósavban feloldottuk és vas(II)-szulfátot adtunk hozzá fölöslegben. A keletkezett vas(IIl)-ionokat 0,01 n aszkorbinsavval titráltuk. így kapott eredményeinket a 3. táblázatban foglaltuk össze. Az eredmények kielégítően egyeznek a jodometriás meghatározásokkal. Az a körülmény, hogy a 3. táblázat Térfogat Fogyás ml Mg oxigén/liter Winkler szerint eljárva 0,01 n Na 2S 20 2 -al titrálva 314,94 272,31 26,86 23,70 6,82 6,94 A mangánhidroxid 5 ml cc. HCl-ban való oldása után 2 ml FeS0 4-oldatot adva és 0,01 n aszkorbinsavval titrálva 314,92 272,31 277,82 277,82 27,35 23,14 24,30 23,82 6,95 6,80 7,00 6,86 A manganihidroxidos oldathoz 2 ml FeS0 4 oldatot adva, 5 ml sósavval feloldva és 0,01 n aszkorbinsavval titrálva 314,94 296,90 238,13 278,16 '27,16 25,42 20,57 23.85 6.90 6.85 6.91 6.86
