Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

1-2. szám - Erdey László–Szabadváry Ferenc: Vízben oldott oxigén meghatározása aszkorbinsavval

Erdey—Szabadváry: Oldott oxigén meghatározása vas(II)-oldatot még a lúgos oldathoz, vagy már savanyítás után adjuk hozzá, nem befolyásolta az eredményeket. Másik elgondolásunknál a mangános oldathoz ismert mennyiségű aszkorbinsavat adtunk és ennek feleslegét titráltuk vissza vas(Il [)-klorid mérőoldattal. Ez a módszer nem járt sikerrel. A helyesnél 5%-kal kisebb értéket kaptunk. Ezen sem melegítés, sem hosszú, többórás várakozás nem segített. Valószínű, hogy a reakció nem egyértelmű. Összefoglalás Vízben oldott oxigént úgy határoztuk meg, hogy .a meghatározandó ismert térfogatú palack aljára nátriumhidroxid és vas(III)-mentes vas(II)ammóniumszulfát oldatot rétegeztünk. A vas(II)oldat redukálása kadmiumreduktorral, vagy vasporral történt. Osszerázás és oldás után az oxigén-" nel egyenértékű vas(IIl)-ion aszkorbinsavval 4-amino-4'-metoxidifenilamin indikátor jelenlétében megtitrálható. A meghatározás helyszínen is elvégezhető, a szilárd formában szállított vegyszereket a vizsgálandó vízben oldjuk. Winkler szerinti oxigénmeghatározás úgy is befejezhető, hogy az oxidált mangános oldathoz vas(Il)-szulfát oldatot adunk káliumjodid helyett és az egyenértékű vas(III)-at aszkorbinsavval titráljuk. IRODALOM [1.] R. Bunsen: Gasometrische Methoden II. Aufl. S. 18. [2.] L. W. Winkler : Berichte 21, 2843 (1888). [3.] F. Mohr: Titriermethode V. Aufl. (1854.) S. 220. Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 1—2. sz. 15 [4.] F. Tiemann és C. Preusse : Berichte 12, 1768 (1879). [5.] P. Schützenberger ós M. Gerardin : Bul. 19, 152 (1873.) ; 20, 145 (1874). [6.] J. König és L. Mutschler : Berichte 10, 2017 (1877). J. König és Kranch : Z. f. anal. Chcm. 20, 259. [7.] Lehmann és Fitzau : Methoden der praktischen Hygienie. S. 228. [8.] E. W. Rideal és S. Stewart: Analyst 26, 144. [9.] T. Tresh : Chem. News. 61, 57 (1890). [10.] L. W. Winkler: Z. f. Unters. d. Nahrungs- und Genussmittel 29, 121 (1915). [11.] Schulek E. : Z. f. anal. Chem. 68, 22 (1926). [12.] Szabó Z. : Magyar Kémiai Folyóirat 57, 140 (1951). [13.] E. W. Rideal és G. Burgers : Analyst 34. 193 (1909). [14.] H. A. J. Pieters és W. J. Hansen : Anal. Chim. Acta 2, 712 (1948). [15.] S. Bairstow, J. Francis és G. H. Wyatt: Analyst 72, 340 (1947). [16.] L. W. Winkler: Z. f. angew. Chem. 24, 341 (1911). 24, 831 (1911). 26, 134 (1911). [17.] A. M. Zanko, F. A. Manusova és A. D. Nikitin : Zav. Lab. 8. 937 (1940). [18.] F. R. Crumb és W. R. Kenny: J. Am. Water Works Assoc. 21, 400 (1929). [19.] L. M. Kul'berg ós R. J. Lirtzmann : J. Gen. U. S. S. R. 6, 1251 (1936). [20.] K. Wickert: Werkst. und Korrosion 2, 209 (1951). [21.] W. Leithe : Chemie 56, 235 (1943), 56, 1118 (1943). [22.] 11. W. Stone 6B R. L. Eichelberger : Anal. Chemistry 23, 868 (1951). [23.] Chimie analytique 34, 148 (1952). [24.] E. S. Guthrie, D. B. Hand ós P. F. Sharp : Div. of Biological Chem. Meeting Cincinnati. D. B. Hand, E. S. Guthrie, 1'. F. Sharp : Science 87,. 439 (1938). P. F. Sharp, D. B. Hand, E. S. Guthrie : Ind. Eng. Chem. Anal. Ed. 13, 593 (1941). [25.] Erdey L. és Bodor E. : Magy. Kém. Folyóirat 56? 277 (1950). [26.] Erdey L. és Bodor E. : M. Tud. Akad. Kém. Tud. Osztályközi. 3, 15 (1953). Szennyvíztisztító kisberendezések. Oldómedencék. Szerkesztette: Jakab Árpád, Haib József és Rózsa Mihály. Építésügyi Kiadó, 1953. 218 oldal és 61 darab tervmelléklet. Az új magyar műszaki irodalomban — amely oly sok jó hézagpótló művet adott a műszaki társadalomnak — különleges helyet foglal el a „Szennyvíztisztító kisberendezések. Oldómedencék" c. tervgyüjtemény. A kiadvány tulajdonképen egy szövegkönyvből és egy tervgyüjteményből áll, mely közös mappába van foglalva. A mű a szennyvíztisztítók legegyszerűbb, de éppen ezért legtöbb helyütt alkalmazható fajtájának, az oldómedencéknek három válfaját ismerteti és közli az építési és vasbeton terveit. Az egyszerű (két kamrás) és bővített (három kamrás) oldómedencén kívül egy javított, bővített oldpmedence típust is kialakít, amely a nagy felületűra kiképzett harmadik kamrán kívül egy kavicsszűrőt is tartalmaz, a még lebegő kolloid szenynyeződések visszatartására. Mindegyik medence típus az ülepítés hidraulikai szempontjainak szemelőttartásával a leggazdaságosabb kivitelnek megfelelően van kialakítva. A sík felületekből kialakított négyszög alaprajzú medence a helyszíni előállítást kevéssé képzett szakmunkásokkal is lehetővé teszi, minthogy az ehhez szükséges fontosabb utasításokat a rajzok tartalmazzák. A tervek tiszták, jól olvashatók és műszaki szempontból szabatosak! A terveket csak szaktervező alkalmazhatja, mert csak szakértő tervezheti meg elhelyezését és a szennyvízvezetékbe való beillesztését. A tervek talajvíz mentes talaj feltételezésével készültek, ami a kidolgozás egyedüli hiányossága, mert a feltételezett mélységű talajvíz előfordulás elég ritka. A szaktervező bevonása azonban amúgy sem volna elkerülhető. A műszaki leírás ismerteti a berendezések működési elvét és méretezésének módját úgy, hogy szükség esetén a tervező a közölt leírás alapján a típusnagyságoktól vagy alaktól eltérő medencéket is tervezhet. A hatóság engedély-kérésére tartalmaz a könyv beadványi mintaszöveget és építési vázlatrajzot, a nagyság választása megkönnyítésére pedig a főméretek táb« lázatos összefoglalását. A kivitel megkönnyítését célozza, hogy a könyv minden típus és minden nagyság költségvetési kiírási szövegét tartalmazza, amelyben az összes előre kivethető mennyiségek is megvannak. Igen fontos része a szennyvíztisztítási feladat megoldásának a berendezés gondozásának kérdése, ezért üzemeltetési és karbantartási utasítás egészíti ki a tervgyüjteményt. Az utasítások részletesek és határozottan irányítják a figyelmet azokba a körülményekre, amelyek betartása biztosíthatja a • kielégítő működést. Az oldómedencék mindenütt alkalmazhatók, ahol a szennyvíztisztítás főképen ülepítésből áll. Jó eredménnyel lehet alkalmazni, amidőn lökésszerű a terhelés, sok az ülepíthető szennyeződés, vagy időszakos az igénybevétel és az egyszerű kezelés előnyös. Így főként kistelepülések, lakóházak, táborok, termelő szövetkezetek, felvonulási épületek, állategészségügyi telepek, sertéshizlaldák, valamint kisebb ipartelepek céljára jöhet számításba. Ez a piű egy lépés a szennyvíztisztítás nyomasztó kérdésének megoldása útján és az Építéstudományi Intézet jó szolgálatot tett a kérdés részletes kidolgoztatásával. Elismerés illeti még a szerzőket a gondos kidolgozásért, amellyel a tervezőket és kivitelezőket sok munkától mentesítik.