Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

3-4. szám - Muszkalay László: Ülepítőmedencék méretezésének és kialakításának újabb megoldásai

Muszkalay I..: Ülepítőmedencék méretezése Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 3—4. sz. 113 Az l hossz és az ennek megfelelő ténylegesen működő mélység közt a következő függvénykapcsolat áll fenn: h — k • l

n + h„ (14) Természetesen, ha számítani tudjuk a vízszállító szelvény tényleges mélységét, az lehetővé teszi, hogy az így megismert sebességgel az ülepítő hatását pontosabban fejezzük ki. Az ülepítőmedence mélységétől függ azonban a t ülepedési és átfolyási időn kívül a medence térfogata is és ezért célszerűnek látszik a mélységet venni kiindulási adatnak és abból számítani a medence többi méretét. A mélység megválasztásánál figyelemmel kell lennünk arra, hogy az ülepítéshez szükséges időtartam ugyanolyan tisztítóhatás mellett annál kisebb, minél kisebb a tisztítandó vízréteg vastagsága. Más részről a helyi körülményeket — mint. példáid talaj vízmélység, domborzat — kell figyelembe vennünk. Ezenkívül az üzemi viszonyok —- pl. a leülepedett részecskék elmozdítása — adnak útmutatást a medence mélységének megválasztására. Mindezeket figyelembevéve, a gyakorlatban az ülepítőmedencék közepes mélységét 0,5 és 1,5 méter közt szokták felvenni. Kiindulva az így meghatározott közepes mélységből a medence hosszát az alábbi képletből számíthatjuk a 3. ábra jelölései szerint. Iszám ahol 2,15 K

n (h

k — h

0) + H tga (15) n = 1,15, Ko — a sebességtől! függő arányossági tényező: 1—10 mrn/imp sebességek mellett értéke 0,10 és 0,17 közt változik úgy, hogy kisebb sebességértékeknek kisebb K értékek felelnek meg, he — a mozgó vízréteg közepes vastagsága,' ho = a vízréteg vastagsága a belépésnél: bukóvályús kiképzés esetén ho = 0,25 m, a = a kilépő sugár vízszintessel bezárt szöge; gyakorlatban 25—30 fok körül van, H — az építési magasság az ülepítő végén; (H = 2,15 hk—h

0). Előfordulhat azonban az is, hogy a medence hossza a helyi körülmények miatt, korlátozott. Ebben az esetben kiindulási adatnak a hosszat vesszük és ebből számítjuk a közepes mélységet a következő képlettel: h

k = 0,465 KJ" ahol (16) l = le. H 1 PX A hossz és mélység ismeretében az átfolyási időt a következő képlet alapján kell számolni: t h. 0 465 K

0l

n + h

n v—w (17). ahol w értéke a v- átfolyási középsebesség függvénye és a turbulencia hatását fejezi ki az ülepedési sebesség csökkentésével. Ha vi ^ 5 ram/mp, akkor wf«0 Vk~ 5—10 w = 0 05 mm/rap Vk =10 —15 w = 0,1 V

l. = 15—20 w = 0,5. Ezután számítjuk a v :• átfolyási középsebességet, melynek alapján a t értéket szükség szerint esetleg javítjuk és újra számoljuk a Vk értéket a <Á = Iszímjt össze függésből. 4. á'.ji' t Végül a medence szélességét számoljuk a Qivi.= F alapján és meghatározzuk, hogy hány részre osszuk az így kapott szélességet a könnyű kivitelezés és a jó üzemeltetés feltételeinek megfelelően. Előnye ennek az eljárásnak a többivel szemben az. hogy konkrét esetekben a helyi körülményeket- sokkal jobban figyelembe vehetjük, mint a többieknél, A képletben szereplő számértékek azonban azt a hátrányt hordják magukban, hogy csak alapos körül-