Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

3-4. szám - Feladataink megnőnek

98 Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 3—4. , sz. Feladataink megnőnek Az elmúlt években végzett síkvidéki földtani térképezés egyik legfontosabb gyakorlati eredménye az, hogy rámutatott az ,,unalmasan egyhangúnak" ismert Alföldön d képződmények sokféleségére, arra az alig ábrázolható változatosságra, ami a képződmények felszíni, egymásmelletti elhelyezkedésében és egymás alatti sorozatában mutatkozik. Eddigi megismerésünkkel az Alföld alakulása, földtani fejlődése a népi demokráciák országaiban igen nagy érdeklődést kiváltó dinamikus képpé alakult. Ez a kép segítségére van a mezőgazdasági célból készülő talajtérképezésnek és a különböző vízadó rétegekkel dolgozó vízépítőnek és vízhasznosítónak. De a földtan és hidrológia a felszíni kép megrajzolásával még távolról sem tett eleget feladatainak. A földtani kutatás feladata hogy egységbe foglalja és magyarázza a jelszínt felépítő képződmények hatását a csapadék beszivárgására, tározására, vezetésére ; nagy vonalakban a földalatti vízmozgást, « különböző rétegekben keringő vizek vegyi jellegének alakulását. A földalatti vizek vegyi összetétele mind az öntözésnél, mind a talajjavításnál döntő fontosságú. A részletkutatás nem földtani feladat, de a generális kép megrajzolása az. Uj kormányprogrammunk értelmében ennek a földtani-hidrológiai vizsgálatnak sürgős újjászervezésére és továbbindítására van szükség, Minthogy földtani kutató fúrásunk az Alföldön kevés van, fel kell használnunk az artézi kútfúrások adatait, hogy azokból nemcsak a víztartókra és a nyerhető vízmennyiségre következtessünk, hanem a felszínközeli rétegződésre és általános földtani viszonyokra is. Artézi kútjainkkal egyéb problémánk is sok van. Egyes vízadó rétegeket túlontúl igénybe vettünk, vizüket pazaroltuk. Más, néha közelebb fekvő vízadó szinte): nincsenek kihasználva. A vizek eredetének, az utánpótlódásnak kérdései nincsenek tisztázva, pedig ezek a helyes kihasználáshoz szükségesek. Az alföldi artézi kutak víztartó rétegeinek, vízidánpótlásának, a vízelőtörési módoknak különféle kérdései, továbbá a népgazdasági szempontból eléggé el nem ítélhető rendkívül súlyos károkat okozó és amenynyiben meg nem változtatnák a helyzetet az Alföld vízellátásánál katasztrofális helyzetet teremtő artézi vízpazarlásnak véget kell vetni. Mindezeknek a kérdéseknek tanulmányozására és megoldására a meglévő adatok értékelésére és megfelelő javaslatok kidolgozására a tapasztalt, idősebb munkatársak mellé nagyobbszámú új munkaerő beállítása is feltétlen kívánatos. Országunk mezőgazdasági területei s főleg Alföldünk az új kormányprogramm értelmében gazdasági tervezésünk és építésünk homlokterébe kerültek. Ha a háború után szükség volt a hidrológus-geológus együttműködésre, akkor sokszorosan szükség van most. Alföldünknek kevés számú szerelmese eddig sokat panaszkodott azon, hogy országunk e fontos és legnagyobb részét elhanyagolni, második vonalba helyezni látta. Most majd azon kell panaszkodniok, hogy kevesen vannak és nem győzik a munkát. Mert feladataink óriási mértékre növekedtek. Vadász Elemér a. Magyar Tudományos Akadémia Földtani Főbizottságának elnöke Vendl Aladár a Magyar Tudományos Akadémia Hidrológiai Főbizottságának elnöke Mosonyi Emil a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke