Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

3-4. szám - Csang Han-jing: Az új Kína vízimunkálatai az elmúlt három évben

Kivonatok Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 1—2. sz. 9S \7T7Í?PT

rFj?S A tanulmány Kína vízi-munkálatait ismerteti. Mindannyian érdek* 1- lődéssel követhetjük azokat a hatalmas erőfeszítéseket, amelyeket a kínai népi kormány ezen a téren tesz a lakosság vagyonának megóvása és a természet erőinek kiaknázása érdekében. A szerző, Csang Han-jing, kínai vízgazdálkodási miniszterhelyettes, a Tudományos Munkások Világszövetségének 1953. szeptemberi budapesti ülése alkalmával járt Magyarországon és dolgozatát az Országos Béketanács közvetítésével juttatta el lapunknak. Az új Kína vízimunkálatai az elmúlt három évben CSANG HAN-JING 1. A kínai nép óriási eredményeket ért el az 1950-től 1952-i.g terjedő években a vízügyek torén. Hála az egész nép erőfeszítéseinek, nagymértékben megjavították a folyók viszonyait, amelyeket a * reakciós Kuomintangrenidszer igein elhanyagolt. A pusztító árvizek veszélye csökkent és így a normális mezőgazdasági termelés feltételei megjavultak. Az elmúlt három óv alatt nagy haladás történt a víz hasznosítása terén is. 1952 júniusáig megkétszereződött az öntözött termőföld nagysága Észak-Kínában, 1949-hez, a * Kínai Népköztársaság megalapításának évéhez képest. Északnyugaton, ahol kevés a csapadék, most minden egyes parasztnak átlagban egy mou (egyihektár = 15 mou) öntözött földje van, míg 1949-ben három parasztra átlagban két mou öntözött föld jutott. Az egész országban kb. 46 000 000 mouval növekedett az öntözött terület. Kína vízi létesítményeit e három év alatt úgy tervezték meg, hogy hozzájáruljanak a mezőgazdaság helyreállításához és fejlesztéséhez. Ugyanakkor az iparfejlesztés követelményeinek kielégítése érdekében a folyók víztárolóit úgy oldották meg, hogy azok többféle célt is szolgálhassanak. Nem volt könnyű doiog ezeket a nagyszabású változtatásokat végrehajtani egy ilyen hatalmas országban, mint Kína, amelynek oly sok a folyója és ahol a csapadék megoszlása igen egyenetlen. Az elmúlt három év alatt megindított építkezések gigászi méretűek. Csak a vízszabályozási munkában kb. 20 000 000 ember vett részt. Ez alatt az idő alatt 2 400 000 000 köbméter földet mozdítottak meg, ami fölér 13 Panama-csatorna vagv 32 Szuezi-Csa torna kiásásával. II. 1949. és 1952. között kijavítottuk vagy megerősítettük Kína 42 000 kilométer hosszú gátrendszerét. Megindult a munka a zabolátlanabb folyók szabályozására, nevezetesen a keletkínai Huaj, Ji és Su, az északkínai Jungting, Tacsing és Csaopaj egész folyására. Ideiglenes, de hatásos intézkedéseket hajtottak végre a Jangce és a Sárga folyó völgyében a pusztító árvizek megakadályozására, tekintve, hogy ennek a két nagy folyónak teljes szabályozása hosszú időt vesz igénybe. Maga Mao Ce-tung elnök avatta fel az új Kína első nagy vízszabályozási munkálatát, a teljes Huaj völgy szabályozását. Ez a terv az egész Huaj völgyre kiterjed, és célja igen sokolduM. Először is egyszersmindenkorra megszabadítja a Huaj völgyet — kb. 220 000 négyzetkilométert, 60 millió lakossal — az árvíz veszélyétől. Ugyanakkor felhasználják a Huaj vizét kb. 50 millió mou termőföld öntözésére, 2000 kilométer hajózható víziót létesítésére és több vízierőmű hajtására, amelyek kielégítik az ipar és a mezőgazdaság szükségleteit. A célok elérése érdekében háromféle építkezési munka indult meg. Az első a völgyzárógátak építése. A Huaj mellékfolyóinak felső szakaszán nyolc völgyzárógát épül, több mint 10 helyen pedig víztárolómedencékké kéfpezik ki a Huaj mellett elterülő tavakat és mocsarakat. Ezek a völgyelzárások és víztárolók összesen 20 milliárd köbméter víz befogadására alkalmasak és szabályozni fogják az egész Huaj folyó vízhozamát. Nedves időszakban megelőzik az áradásokat, száraz időszakiban elegendő vizet biztosítanak az öntözés, a hajózás és az energiatermelés céljára. Második feladat a folyó medrének szabályozása, beleértve a régi csatornák tisztítását, új csatornák ásását, a gátak megerősítését és újjáépítését a folyópartoktól távolabb, hogy a folyónak az áivíz idején nagyobb tér álljon rendelkezésére. Ez lehetővé teszi mind a föfolyónak, mind a mellékfolyóknak, hogy levezessék az árvizeket, miután annak egy részét tárolták a felső tározókban. Az építkezések során helyreállítják a lecsapoló rendszereket is és újakat létesítenek nagy területeken, így megszűnik a belvíz- és árvízveszély sok millió mou termőföldön. A harmadik feladatot a víz felhasználásával kapcsolatos építkezések alkotják. A tározott vízzel ellátják az öntözőműveket és a vízierőműveket. Huszonötmillió mou termőföld kap állandó vízellátást az Észak-Kiangszuban létesülő fő öntözőcsatornából, amely a Huangce tóból táplálkozik. A Huaj folyó