Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

3-4. szám - Feladataink megnőnek

Feladataink megnőnek A Hidrológiai Közlöny alapításától kezdve a magyar föld vízrajzi megismerésének, a hazai vízügyi feladatok felvázolásának, a vízépítés és vízszabályozás kérdései megoldásának szentelte legszebb hasábjait. A részproblémák mögött a szerkesztőség mindig az ország egészét nézte ; a magyar föld javítását, szépítését, a magyar nép életviszonyainak jobbá tételét. A háború után hidrológus szakembereink az elsők között voltak, akik a romokból új életet teremteni vágyva, előjöttek terveikkel, az ország vízügyi problémáinak egybefogását sürgették, harmonikus vízgazdálkodást, hosszú idő elmaradottságának korszerű felszámolását. Ók voltak azok, akik keresték az együttműködést a rokonszakmák embereivel és meg is találták, meg is teremtették azt. Így kerültek vízi tervezőink és elméleti kérdésekkel foglalkozó hidrológusaink szoros kapcsolatba a geológusokkal. Egyik jele az ilyen irányú kezdeményezéseknek a Hidrológiai Szakosztály megalakulása a Földtani Társulat kebelében, további jele számos olyan szakülés, ankét, tanulmány, amely a hidrológusok és geológusok szoros együttműködését mutatta. A legnagyobb horderejű feladatok az ország alföldi területein tornyosultak hidrológusaink elé. Belvízrendezés, lecsapolás, folyószabályozás, öntözés, viziutak építése, mindezek mellett az ivóvíz és ipari víz biztosítása és a halászat lehetőségeinek fenntartása vagy éppen növelése a síkvidéki területeken számtalan és nagyon sok, egymásnak gyakran ellenimondó kérdés elé állította szakembereinket. Mindehhez járult az is, hogy még energiagazdálkodásunkban is a vízre szorultunk és vizierőműveinket is lapályos, alföldi területekre kellett telepítenünk, vagy terveznünk. E feladatok felvetése és az első tervek kidolgozása közben derült ki, hogy alföldünket sokkal kevésbbé ismerjük, mint hegyesvidékünket. A hidrológusok mindennapos vendégei lettek a Földtani Intézetnek és földtani tanszékeknek és — meg kell vallanunk -— sokszor kellett őket üres kézzel elengednünk. Országterületünk háromnegyed részének földtani viszonyait régi térképekről kellett tanulmányoznunk. Keveset tudtunk az Alföld geológiájáról, még kevesebbet a felszín alatti rétegek anyagáról, helyzetéről, változatosságáról, amelyek pedig a hidrológiai feladatok megoldásánál elsőrendű fontosságúak. A hidrológusok a tervezési helyeken a viszonyokat tisztázni próbálták, de általános áttekintésért, értelmezésért-, földtani következtetésékért a geológusokhoz fordultak. Megpróbáltuk sebtében felszámolni elmaradásunkat. Síkvidéki területeinken nagyarányú földtani térképező munkát indítottunk el s ezzel párhuzamosan a talajvíz helyzetét is — mint mindenféle építkezésnél, öntözésnél, belvízrendezésnél, ivóvízellátásnál legáltalánosabb es legfontosabb vízügyi kérdést — tisztázni. Ezzel a munkával, amely méretekben, ember és költségszükségletben egyaránt hatalmas, alig tudtunk a napi szükségletekkel lépést tartani. Pedig a kormányzat csak részfeladatokat tűzött az alföldi és általában a mezőgazdasági építkezések elé, súlyponti kérdésnek a nehézipar fejlesztését tartotta, oda koncentrálta az anyagi és ember erőt. Az e téren beállott fordulat óta feladataink hirtelen megnőttek és megsokasodtak. Megnőttek és nőnek napról-napra. Mezőgazdasági területeinken a talajjavítás, talajgondozás földtani és vízföldtani ismereteink kiszélesítését követeli meg. Öntözési terveink alapmunkálatainál a földrajzi, domborzati és vízrajzi kérdések mellett a felszínközeli földtani viszonyok pontos tisztázása szükséges. A termőtalaj mélysége, annak időbeli átalakulása, az anyakőzet tulajdonságai nemcsak talajtani, de földfejlődési tekintetben is tanulmányozandók. A hibásan értelmezett ,,mindenütt mindent lehet termelni magasfokú technikával és növénybiológiai ismeretekkel" melyről át kell térnünk az „optimális termelés" elvére, ahol mindent a leginkább nekivaló talajon és éghajlaton termelünk, mert ez szolgálja az olcsó termelést és többtermelést. Az optimális területek kiválasztása földrajzi, földtani, meteorológiai és talajtani ismereteket kíván a növénybiológiái alapismeretek mellett.