Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

1-2. szám - Horváth József: Hidrogeológiai megfigyelések az Erzsébet-híd alapozásával kapcsolatos talajfeltárás alkalmával

Hidrológiai Közlöny 33. évf. 1953. 1—2. sz. Horváth J.: Hidrogeológiai megfigyelések az Erzsébet-hídnál 59 ebben a magasságban a budai márgában termálvizet szállító repedés, illetve járat van. A IX. és X. fúrást (10. ábra) a Duna medrében a parti pillér előtt létesítették. Mind a kettőt 25—25 m mélységig. Számunkra ezek a fúrások különleges érdekességet nem adtak. A fúrás befejezésekor a fenék hőmérsékleti értéke 21 C° volt. IX. SZ fúrás 92,12 mA f X.sz fúrás 9250 m A. r Duno-hordolék Felázol! budai mórgo 10Budai márga 10,30 1.50 3.00 Dunahordalék 3.40 c

budolmárga 530 Budai mórgo 2020Xjól, hogy lényeges vízhozamingadozás csak a Duna vízállásváltozás hatásaként mutatkozott. A vízhozamokban kiugró, csökkenő vagy emelkedő értéket, ami esetleges bajra engedett volna következtetni, nem észleltünk. 077 700 600 500 A00 300 100 l/pert 25 20 tferc 3 10. ábra. IX. sz. X. sz. fúrás geológiai szelvénye Összefoglalva a fúrások eredményeit, megállapítható, hogy e területrész geológiai felépítése nem nyugodt, — ami bár nem új megállapítás, csak ez újabb fúrási adatok még erősebben bizonyítják — hanem vetőkkel átjárt, összetöredezett. A vetők iránya a fúrásból kikerült magok alapján nem állapítható meg, azonban következtetni lehet a hegyben feltárt tárók falain bemért adatokból. Bizonyítja a terület zavártságát a fúrómagokon mért elválási, csúszási lapok sokasága és az aránylag közel fekvő fúrásokban a márga-réteg különböző vastagsága. Pl. a Attila-fúrásnál 18 m-ig terjed, míg a mostani I—V. számú fúrásokban 45 m-ben sem érték el annak alsó határát. A munkálatokkal kapcsolatban végzett forrásmérési megfigyelések eredményei alapján, miután lényeges hozam és hőmérsékletváltozást nem észleltünk, a lemélyesztett fúrásokban számottevő termálvíz betörés néni lehetett. Ezt alátámasztják a fúrásokban végzett mélyhenger szivattyúzások eredményei is. A 11. sz. grafikonon ábrázoltuk a Rudas-fürdő kérdéses forrásainak a fúrási időszakban mért vízhozam adatait és a Duna vízállásának változását. A rajzból látható cm '20 A DUNA-VÍZÁLLÁS / /v AJ ATTI Víz LA FORR hozam ÁS , HUN aÁRIA 1. h 'ORRÁS Vízhozam A JUVl NTUS FC 1RRÁS Nyugalmi vízszint •20 A •*o 11. ábra. A talajfeltárásokkal kapcsolatosan figyelt források vizhozamingadozásai Az alapozás szempontjából a megfigyelés eredményei alapján veszélyesnek mutatkozik a híd déli oldala és ott is főleg a VII. és VIII. fúrás környéke.^Ezen a területrészen is azonban kellő elővigyázatosság mellett 15 m-es mélységig végzett alapgödör kiemelésnél termál víz betörése alulról nem várható. A felső, laza üledékben minden valószínűséggel dél—délnyugat felől áramló melegvizet megfelelő szádfalazással el lehet zárm. Azonban feltétlenül további vizsgálatot javasolunk ennek a felszínközeli és szerintünk a természetes források rossz foglalása követ- keztében a talajban szétáramló melegvíz áramlási irányainak feltárására, Fenti ellenőrző megfigyelések végkövetkeztetéseként megállapítható, hogy a védőterületi rendeletek megtartása és a Közlekedési Minisztérium Hídosztályának alapos körültekintése igen indokolt és fontos volt.