Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

1-2. szám - Karafiáth László: Az Erzsébet-híd pesti és budai hídfőjének talajmechanikai vizsgálata

49 Hidrológiai Közlöny 33. évf. 1953. 1—2. sz." ALAPOZAS Az Erzsébet-liid alapozása talajmechanikai, geológiai és hidrogeológiai kérdéseket komplex módon magábafoglaló műszaki feladat. Szerző a Hidrológiai Közlöny profiljába legjobban illeszkedő hidrológiai kérdéseket eméli ki elsősorban az ismertetésben. Mind geológus, mind műszaki olvasóink sok tanulságot meríthetnek a beszámolóból. Az Erzsébet-híd pesti és budai hídfőjének talajmechanikai vizsgálata* KAEAÍIÁTH LÁSZLÓ Ismeretes, hogy az Erzsébet-híd építése alkalmával még az építés alatt a budai hídfőnek olyan igen lassú előrecsúszását észlelték, amely a hídfők áttervezését és igen költséges biztosítási pótmunkálatokat tettek szükségessé. Az akkori vizsgálat megállapította, hogy az elcsúszás a hídfőbe beépített átmenő aszfalt-szigetelő rétegen keresztül történt, amely a budai melegforrások következtében a rendesnél magasabb, kb. 27 C° talajhőmérsékleten képlékennyé vált. A híd építése alkalmával -— az akkori viszonyoknak megfelelően természetesen semmiféle talajmechanikai vizsgálat nem volt — és az ütve működő, öblítéses rendszerrel végzett fúrások szelvényei is igen bizonytalanok voltak, sőt a most végzett fúrások alapján állíthatjuk, hogy nem feleltek meg a valóságos rétegeződésnek. Ilyen körülmények között kormányzatunk szükségesnek látta, az alapozási tudomány mai állásának megfelelően a hídfők talajviszonyainak részletes talajmechanikai vizsgálattal való felderítését és az elcsúszás elleni biztonságnak számszerű megállapítását. Ez annál is inkább fontos, mert a híd újjátervezése * A Magyar Hidrológiai Társaság Hidrogeológiai Szakosztályának 1952. évi október hó 29-én tartott előadóülésén elhangzott előadás. során a terhelések megnagyobbodnak és forgalmi okokból a hídfőt leterhelő szobortalapzatok elbontásával kell számolni. A budai, a híd felrobbantásakor igen erősen megsérült hídfő helyreállításának tervezése során szintén szükséges a talajviszonyok részletes ismerete. A következőkben részletesen ismertetem a talajmechanikai vizsgálatok eredményeit, a pesti és budai oldalt, a teljesen eltérő talajviszonyok folytán, külön-külön tárgyalva. I. Pesti oldal A talajviszonyok feltárását a Bányászati Kutató és Mélyfúró Vállalat kézi, száraz fúrással végezte. Összesen 11 fúrás készült, az 1 sz. ábrán bejelölt helyeken, ezek közül négy mederfúrás. A 11., 14., 15., 18—21. sz. fúrások mélysége 20 m, a 12., 13.,' 16., 17. sz. fúrásoké 35 m volt. A zavartalan magmintavétel Mazalán-féle mintavevővel történt. A fúrások folyamán a legnagyobb gondot fordítottuk a vízkizárásra, ezért a fúrások állandó mérnöki felügyelet alatt folytak. A fúrások által feltárt talajrétegződést a 2. sz. ábrán tüntettük fel. A fekvő mindenütt oligocén agyag. Természetes víztartalmát és konzisztencia határait a fúrások mellett ábrázoltuk. 1. ábra. Fúrások elhelyezése a pesti oldalon