Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

11-12. szám - Hozzászólások

Schulhof Ö.: Reumás bántalmak gyógyítása a Mecsekben Hidrológiai Közlöny. 33. évf. 1953. 11—12. sz. 455 mas. Ezért úgy gondolom, hogy kifejezetten reuinás gyógyhellyé való proíilirozása nem illene bele általános elgondolásainkba. A Mecsek vidékéihez közvetlenül hozzátartozik Harkány-fürdő, melynek vize jelentékeny kéntartalmánál fogva (literenként 12 mg sulfid kén) kétségtelenül fontos és hatásos gyógyszere számos reuimás mozgásszervi betegségnek. Harkány 1 fürdő esetében a sok évtizedes tapasztalat már bebizonyította a gyógyhatást, de használata, indicatioi, contraindicatioi és dosirozása még mindig teljesen az empírián alapulnak. A kénnek élettani fontossága régen ismeretes, de csak a legújabb szovjet irodalom (T. M. Tupaev cikke) foglalkozik részletesen a sulfhydril csoportnak a fermentatív folyamatokiban való fontosságával. Nem lenne hálátlan feladat a harkányi vízzel kapcsolatosan megvizsgálni, hogy a kén ilyenirányú hatása mennyire játszik szerepet a gyógyhatás létrehozásában. Nemcsak egy-egy ilyen elméletiJegaérdekes kérdésnek a kivizsgálására, hanem gyakorlati szempontból is igen fontos lenne, ha a pécsi tudományos intézetek i mecseki ásványvizek hatásának esact vizsgálatába belekapcsolódnának. A gyógyvizek célszerű felihasználása ma már 'közegészségügyi és közgazdasági érdek. A célszerű és észszerű felhasználást pedig csak a jól ellenőrzött tudományos vizsgálatokra tudjuk alapítani. Az orvosi tudományos vizsgálatokon kívül azonban számos más feladat is vár ránk a Mecsek ásványvizeivel kapcsolatban. A mult mulasztásainak szomorú példáját mutatja Sikonda, melynek vízhozama az eredetinek törtrészére csökkent és koncentrációja is megváltozott. Minden bizonnyal a csőra'kat tönkremenetelie következtében jöttek létre ezek a változások. Ha ezt a forrást megfelelő rendszerességgel vizsgálták és gondozták volna, a károkat meg lehetett volna előzni. A komlói meleg forrás is lényegesen kevesebb vizet ad, mint 1943-ban, aminek okát ki kell vizsgálni, mielőtt ott nagyobb befektetést eszközölnének. A mecseki bányászat kapcsán a múltban bizonyára számos olyan vízre akadtak, melyet gyógycélokból fel lehetett volna használni és csak az ilyenirányú érdeklődés hiánya következtében mentek ezek veszendőbe. A jövőiben ennek nem szabad megtörténnie. Nem cél, hogy most már minden fúrásból előbukkanó mélységi vizet gyógyvíznek nyilvánítsunk, de kötelesség minden esetben mérlegelés tárgyává tenni, hogy mennyire lehet a feltárt vizet a dolgozó nép egészsége érdekében felhasználni. Hozzászólások Migray Sándor: Közismert, hogy a bányavidéki dolgozóknál nagy mértékben fordulnak elö a mozgatószervek olyan megbetegedései, melyeket tágabb értelemben vett rheumatismusoknak nevezünk. Az ok a bányamunka speciális viszonyaiban keresendő. Az extrém hőhatások, nagy mozgatószervi megterhelést jelentő munkafeltételek s általában a felfokozott testi igénybevétel képezik a betegség gyakoriságának okát. Nem elhanyagolhatók e mellett a sérülések okozta ú. n. baleseti utóbántalmak. A hegesedés kisebb értékű szövetei a rheumatismushoz hasonló képeketi okozhatnak. Itt a hiányosabb vérellátás adja a fájdalmak alapját, mely mellett a) heges zsugorodások és a következményes statikai anomáliák okoznak mozgatószervi elváltozásokat. A rheumás és posttraumás megbetegedések, mint idült mesenchimalis ártalmak, mind pathologiai. mind therápiás hasonlóságokat mutatnak. Régi tapasztalat, hogy ezen bántalmak gyógyító módszerei között a régi empírián alapuló hidro-balneotherápóa foglalja el a legelőkelőbb helyet. A gyógyvízhatás, a régi genius balneologicus, ma már alkotóelemeire bomlik és tudjuk, hogy a természetes hévizek csodahatása nem más, mint -*a víz hőfokának, oldott anyagai arányának, rádiumtartalmának és a feltörés helyén tapasztalt klímának harmonikus synergismusa. Ezt a bonyolult komplexhatást csak ^bizonyos mértékben lehet a résztulajdonságok értékelesével előre megállapítani. A gyakorlati gyógyhatás ma még mindig az értékelés legbiztosabb tényezője. A mecsekvidéki szénmedence feltárt melegvizei az eddigi tapasztalatok alapján is rendelkeznek gyógyhatásokkal. Ezt a megállapítást támogatják az elvégzett hidrológiai vizsgálatok is. Jelentős körülmény e mellett, hosrv ezek a gyógyvizek közvetlenül a bányatelepeken találhatók és így használhatóságukat elég könnyűnek látjuk. A magas hőfok a vizek felhasználását gazdaságossá teszi, közelségük a lehető legkisebb időkiesést okozza a gyógyulást keresőknél. Nem csak a már megbetegedett egyének kezelésénél volnának használandók a gyógyvizek, hanem a mozgatószervi bántalmak latens szakában, mint karbantartó, egészségeseknél, mint preventív faktor is nagy jelentőségűek. A mozgatószervi betegek szenvedésének enyhítése, elvesztett munkaképességüknek helyreállítása és általában erőnlétüknek fenntartása igen sokat nyerne a mecseki medence gyógyvizeinek korszerű kihasználásával. E gyógyvizekre nagy jövő vár és a Hidrológiai Társaság munkásságának egyik legszebb eredménye lehetne, ha ezt a jövőt mihamarább jelenné tudná tenni. Papp Ferenc: Schulhof professzor) előadásából kitűnt, hogy a Mecsek hegységben míg egyfelől a dolgozók közül igen sokan rheumatikus bántalmakban szenvednek, addig másfelől megvan a természetadta lehetősége annak, hogy meleg források gyógyvizével kezeltessenek. Ezzel kapcsolatban ezúttal is hangsúlyozandó, hogy a, gránit alaphegységre települt és vulkáni kőzetektől áttört, főleg mezozoos, összeálló mészköréteg-csoportból felépült és laza pannon agyagos iszapüledékekkel körülvett Mecsekben mai tudásunk szerint más jellegű, más összetételű gyógyvizet, mint amit eddig feltártak, nem lehet remélni. Ez alkalommal három kérdés vizsgálatát kellene magunk elé tűzni: megvan-e a geológiai lehetőség a Mecsek hegység más pontjain is ilyen melegforrások feltárására, lehet-e azoknak a minőségét javítani és milyen módon kellene gondoskodni azok megfelelő fenntartásáról. Vadász Elemér, Wein György és mások kutatásai alapján a/ Mecsek hegység É-i—ÉK-i részében van legtöbb lehetősége annak, hogy meleg gyógyvizek tárassanak fel. A Mecsek keleti részében is, Nádasd kör-