Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

11-12. szám - Dr. Páter János: A mecseki gyógyvizek a munkaerő-regenerálás szolgálatában

Hidrológiai Közlöny. 33. évf. 1953. 11—12. sz. J

f5$ PlPPm \ jV IZ L

,T Mostani számunkban a multévi Pécsi Ankétnak a balneológiai kér4-JVjOA 1 a J.V Li X désekkel foglalkozói ülésszakát ismertetjük. Az előadások és hozzászólások Pécs, Komló és általában a mecseki bányavidék gyógyvizeit és az ezekkel elérhető gyógyhatásokat tárgyalják. A mecseki gyógyvizek a munkaerő regenerálás szolgálatában DR. PÁTER JÁNOS A szocialista társadalmak súlyponti kérdésnek tekintik a dolgozó emberrel való törődést és a dolgozók megfelelő kondicionálását. Az anyaggazdálkodással egyenértékűnek tartják az emberanyaggazdálkodást s ebből következik az, hogy céljuk és feladatuk a tervszerű munkaerő regenerálás megvalósítása. A szocialista társadalom megbecsüli dolgozóit és észszerű üdültetéssel, pihentetéssel és gyógykezeléssel arra törekszik, hogy a dolgozók megfelelő erőnlétét a népgazdaság érdekeinek megfelelően minél tovább megtartsa. A dolgozók kondicionálásának és munkaerő regenerálásának leghatásosabb eszközei természetes gyógvtényezőink. Magyarország azok közé a szerencsés országok közé tartozik, amelyek nem szűkölködnek természetes gyógy tényezőkben. Vonatkozik ez elsősorban gyógy- és ásványvizeinkre. Amellett, hogy bőven el van látva országunk gyógyvizekkel, abban is szerencséink van, hogy gyógy- és ásványvizeink meglehetősen arányosan elosztva találhatók az ország területén. Ennek a szerencsés adottságnak óriási jelentősége van népgazdasági és munkaegészségügyi szempontból, mert lehetővé teszi azt, hogy az egyes iparvidékeink dolgozóit az egész év folyamán munkahelyeik körzetében részesíthessük a megfelelő gyógyvíz- és gyógyfürdő kezelésben. Az elmondottak megvilágítják azokat a célkitűzéseket és feladatokat, amelyeket a mecseki szénmedence bányászainál meg kell valósítanunk, akkor ha a helyes munkaerő regenerálást szemmeltartva, hathatósabb mértékben kívánjuk igénybevenni a Mecsek természetes győgytényezőit bányászaink gyógykezelésénél és üdültetésénél. A mecseki szénmedence bányászainak egyik legnagyobb ellensége, amint arra Somfai Jenő dr. már régebben és több ízben rámutatott, a reuma, amely foglalkozási ártalomként fogható fel. A reuma következtében sok-sok munkaóra megy évenként veszendőbe és a széntermelés jelentős veszteségeket szenved. Népgazdaságunk és a mecseki bányászok érdeke az, hogy a bányászok a Mecsek körzetében egész éven keresztül folyamatosan hozzájuthassanak olyan gyógyvízhez, amely a reuma elleni gyógyítás eszköze. Ilyen gyógyvíz volt a mecseki körzetben Harkány kénes vize, amelyről azonban átmenetileg le kell mondanunk. Remény van azonban arra, hogy a mecseki szénbányászat központjában, Komlóban a 867 méter mélységből kitermelt kénes, rádiumos, meleg gyógyvíz olyan reuma elleni gyógytényezőt ad kezünkbe, amelynek célszerű és okos kihasználásával a meoseki bányászok reuma gyógyítását nemcsak kampányszerűen, hanem egész évben folyamatosan végezhetjük. Meg kell emlékeznem a reuma elleni küzdelem során egy olyan délibábról, amely sokat ígért, de nyomtalanul eltűnt. Ez pedig a titokzatos hidasi III. sz. fúrás. Szakembereink szerint ebből a fúrásból 81 C°-os kénes, forró víz tört fél. Sajnos, a fúrást betömték és a vízről részletes kémiai analízist nem sikerült felkutatnom. A mecseki természetes gyógytényezők közül meg kell emlékezni a sikondai és komlói ártézi fúrásokról,. amelyek szintén hasznosan igénybevehetők a komlói szénmedence bányászainak gyógykezelésekor és üdültetésekor. Az elmondottakból kitűnik az, hogy mecseki viszonylatban, habár szegényesen is, de mégis rendelkezésünkre állanak hidrológiai téren olyan természetes gyógytényezők, amelyeknek kiaknázása, helyes felhasználása népgazdasági és munkásegészségügyi szempontból hasznos. Mi szükséges ahhoz, hogy ez a hasznosítás tényleg keresztülvihető legyen. Mindenekelőtt az érdekelt szervek harmonikus együttműködése. A gyógyító orvos, a hidrogeológus, a bányavezetőség és a szakszervezet tervszerű munkája. Meg kell állapítani azt, hogy milyen arányban fordulnak elő a mecseki szénmedence bányászai közül azok az ártalmak, amelyekkel szemben az említett vizek, mint gyógytényezők számításba jöhetnek. Meg kell állapítani a gazdaságos üzemeltetést, ennek megfelelően az egész évi igénybevételre alkalmas nagyságú gyógyfürdőket, üdülőket kell telepíteni és létesíteni. Ezeknek létesítése előtt és létesítésekor ki kell kérni a klimatológusok szakvéleményét. Megszervezni az SZTK rendelőintézet bevonásával az irányított üdültetést. Balneológiai vonalon pedig, részint klinikai, részint laboratóriumi vizsgálatokkal megbizonyosodni a kérdéses gyógyfürdők, illetve gyógyvizek hatásáról. Ügy gondolom, hogy ha az elmondottak közül megvalósítjuk azokat, amelyek népgazdaságunk terveibe beleillenek, akkor a Magyar Hidrológiai Társaság lerakta azt a téglát, amely a szocializmus építése során munkájának sikerét és eredményességét jelenti.