Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

11-12. szám - Dr. Bolberitz Károly: Ipartelepek vízháztartásának kérdései

Hidrológiai Közlöny. 33. évf. 1953. 11—12. sz. Bolberitz K.: Ipartelepek vízháztartásának kérdését 4. Kötelezni kell a gyárakat arra, hogy felügyeleti hatóságok közben jöttével az erre hivatott szakértőkkel záros határidőn belül terveket készíttessenek a gyár tökéletes és takarékos vízháztartására. A terv végrehajtására hosszabb időt kell engedélyezni, azonban ha időközben átalakítások történnek a gyárban, ezeket imár úgy kell végezni, hogy azok a lefektetett ideális tervhez idomuljanak és ennek megvalósítását közelebb hozzák. 5. Rendeletileg kell szabályozni, hogy a kötelezően felállított vízmérő szerkezetekkel milyen vízfogyasztási mérések végezendők és ezek alapján milyen feljegyzések, összesítések vezetendők. A vízfogyasztási és vízszükséglet! adatokat mind a szolgáltató üzemmel szemben, mind egyéb adatszolgáltatásnál a következő számokkal kell meghatározni: 1. évi összfogyasztás m

3-ben, 2. a legnagyobb fogyasztású hónap összfogyasztása m

3-ben, 3. csúcsfogyasztás liter/percben, 4. csúcsfogyasztás időpontja és tartama. 6. Rendeletileg kell előírni, hogy a gyártelepek vizét egészségügyi szempontból az Országos Közegészségügyi intézet legalább félévenként ellenőrizne. Hasonlóképpen az 0. K. I.-netk kell ellenőriznie egészségügyi szempontból a gyártelepekről távozó szennyvizeket és ezek egészségügyi kihatását a befogadókra és a környezetre. Rendeletileg kell előírni az ipari vizek és ipari szennyvizek folyamatos ellenőrzését megfelelő intézmények útján.^ 7. A fővárosi vízszolgáltatás! szabályrendelethez hasonlóan szükség van olyan általános szabályzatra, mely a közüzemi szolgáltatás és az elosztó hálózat korszerű műszaki előírásait hiánytalanul tartalmazza. Ezzel kapcsolatban felül kell vizsgálni az egészségügyi vízhasználat kérdését és fel kell oldani, ahol csak lehetséges, az esetleges merevségeket ezen a téren. A jelenlegi előírások szerint pl. WC öblítéshez i# csak egészségügyi szempontból kifogástalan víz használható. Ipartelepeknél sok esetben a felmelegedett hűtővizet lehetne fürdési, vagy zuhanyozási célokra felhasználni. A bizottság helyesnek tartaná az egészségügyi szempontból kifogástalan elhasznált ipari vizek alkalmazásának engedélyezését zuhanyozókhoz, fürdőkhöz, mosdókhoz, WC-hez, feltéve, hogy ezek szállítása elkülönített csőrendszerben történik, tárolt vízvezetéki vizek felhasználását pedig alkkor, ha a tárolás módja >az előírásoknak megfelel és tartama a 24 órát nem haladja meg. Gyári művet közüzemi vízmű hálózatával nem szabad összekapcsolni. A vízvétel csakis felső beömlésű tároló közbeiktatásával engedhető meg, mely megakadályozza azt, hogy az esetleges fertőzés a városi hálózatba jusson. Rendszeres ellenőrzéssel és szigorú büntető szankciókkal kell biztosítani azt, hogy közvetlen csatlakozások a közmű és a gyártelep saját vízhálózata között ne létesülhessenek. III. Egyéb szükséges intézkedések. 1. Ki kell szélesíteni az ipari vizek és ipari szennyvizek vizsgálatára irányuló• munkát. E vizsgálatok elvégzésére ki kell j elölini a megfelelő intézeteket és biztosítani kell azt, hogy ezeket a vizsgálatokat a jelenleginél sokkal tágabb körben folyatathassák. 2. Szükség van szennyvízkutató intézet és kísérleti állomás mielőbbi felállítására, melynek behatóan kell foglalkoznia a nagyszámú, igen eltérő jellegű ipari szennyvizek összes kérdéseivel. Ipari szennyvizeink tisztításának mértéke még ott is, ahol ez megtörténik, nem kielégítő, ami hovatovább befogadóink teljes elszennyeződéséhez fog vezetni. Különös fontossága van az anyagvisszanyerésnek az ipari szennyvizekből és esetleges egyéb felhasználási lehetőségek kutatásának, minthogy ezek a szennyvíztisztítás gazdaságosságát nagymértékben befolyásolják. 3. Szükségesnek tartja a bizottság, hogy a vízmegtakarításra vonatkozó javaslatokat újítási szempontból nyilvánítsák súlyponti kérdésnek. 4. Sok kár származik abból, hogy az ipartelepeken a vizekkel foglalkozó emberek nem rendelkeznek a szükséges ismeretekkel. A vízgazdálkodási felelősök és általában a vízzel foglalkozó alkalmazottak megfelelő képzését intézményesen és állandóan biztosítani kell. A továbbképzés szempontjából kívánatos, hogy >az illetékes szervek a vízzel kapcsolatos összes technikai, gazdasági és jogi kérdésekről szakkönyveket adjanak ki. A helyes vízhasználat (fogyasztás, karbantartás, védelem) biztosítására az ipartelepeken belül propagandát kell folytatni oktató táblákkal, nyomtatványokkal, előadásokkal stb. 5. Az ipari vízgazdálkodással kapcsolatos kutató, tervező és ellenőrző munkák hatásosabbá tétele céljából kívá-