Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

11-12. szám - Könyvismertetés

Bolberitz K.: Ipartelepek vízháztartásának kérdései Hidrológiai Közlöny. 33. évf. 1953. 11—12. sz. natos, liogy az erre vonatkozó belföldi 'és külföldi irodalmi anyag, bibliográfia és dokumentáció formájában mindenki részére hozzáférhető legyen. A vonatkozó tanulmányok "nagyrésze ugyanis az egyes iparágak szaklapjaiban jelenik meg, így a vizekkel foglalkozó szakembereknek nem áll módjukban ezeket teljes egészükben áttekinteni. Az összegyűjtött anyag lehetővé tenné, hogy .bármilyen ipari vízprobléma ügyében a szükséges áttekintés megszerezhető legyen. 6. Helyes gazdálkodást csak .megbízható adatok alapján lehet folytatni. Nélkülözhetetlen tehát, hogy minél számosabb ipartelepen, minél részletesebb mérések történjenek. Ennek lehetővé tételére vízmérömüszer gyártásunkat fel kell fokozni oly mértékben, hogy az ipartelepek ezirányú szükségletét rövid idő alatt ki lehessen elégíteni. f Az előadottakban igyekeztem feltárni az ipartelepi-vízgazdálkodás problémáit, rámutatva a kérdés sokrétűségére, ismertettem az ipar teendőit e téren és végül a Hidrológiai Társaság Vízellátási Szakosztályának javaslatát a kormányzati teendőkre vonatkozóan. A kérdések és feladatok ilyirányú feltárása és kimunkálása tudomásom szerint még sehol sem történt meg. Kétségtelen, hogy a javaslatok valóraváltása hosszú és kitartó munkát igényel. Ha azonban ezek, akár teljes egészükben, akár csak részletekben is valóra válnak, nemcsak ipari vízellátási gondjainkat fogják enyhíteni, hanem egyúttal ipari termelésünk racionálisabb működését és minőségi javulását is eredményezni fogják. A javaslatok végrehajtása esetén Magyarország ismét utat mutatna a fejlődés terén és így nemcsak ipari vízgazdálkodásunk korszerűsítése révén, hanem hazánk ipari tekintélyének növeléséve] is szolgálatot tesznek az országnak. Sz. V. Aljbov: A Krím, szénsavas vizeinek kérdéséhez (Dokladü Akademii Nauk SzSzSzR., 88. kötet, 6. sz., 1045—1046. o dal, 1953. február 21.). A Krlm-félsizget a Kaukázus és a Kárpátok között, az alpi hegyképzödés megnyilvánulási területén helyezkedik el és az alpi gyürödéses övezet különálló kis részét képezi. A fiatal hegyszerkezeti mozgások egyik érdekes hagyatékát a Kaukázus és a Kárpátok hegyvidékein található meleg- és szénsavas források képezik. A Krim ásványvízforrásai gyakran a hegyszerkezelti repedésekből törnek elő. Nagyrészük a hegység északi lejtőjén található és csak kis részük a délin. A szerző még 1948-ban annak a nézetének adott kifejezést, hogy a Krimi-hegység második hegyláncának déli szakadékos lejtője közelében tektonikai repedések találhatók, ameyeken át a hegység északi lejtőjén lévő ásványvízforrások vize felemelkedik. A Hegyes Krim ásványvízforrásainak vize igen változó kémiai összetételű. Közülük legnagyobb figyelmet az 1917-ben felfedezett Obrucsev-forrás (BuranKaja) érdemel). Mint ismeretes, a Kaukázusban és a Kárpátokban igen sok különböző je legű ásványvizet találunk, szabad szénsavval. így narzanokat. esszentukákat, borzsonokat stb. A Krim hegyei sok olyan vonást mutatnak, amelyeket az alpi hegyképzödés más megnyilvánulási területein is megtalálunk. így például a Dé i Bug felső folyásánál, az Ukrajnai masszivum vidékén, nemrégiben fúrás útján narzan-típusú szénsavas ásványvizet tártak fel, melynek szabad szénsavtartalma 600— 1700 mg/liter volt. A Déli Bug felső folyása a Kárpátok és a Kaukázus között fekszik. A Krim-félszigeten esszentuka-típusú szénisavas ásványvizeket tártak fel, a Kercs-félszigeten pedig szá• mos olyan szénsavas forrást ismerünk, melyek maximális szabad szénsavtartalma 1000—1180 mg/liter értéket ér el. A Krim szénsavas forrásai a félsziget északi részén és északkeleti peremén helyezkednek e

1. Ezzel kapcsolatban meg kell említeni a bulganaki és tarhani iszapvulkánokat is, melyek gázai 92,5% szénsavat tartalmaznak. Az utóbbi időbeni vé'gzett fúrásoknál a félsziget nyugati és déi részein is feltártak szénsavas forrásokat. Ezzel kapcsolatban a szerző felveti azt a lehetőséget, hogy a Krim vidékén a fiatal harmadkorban és a negyedkorban is valószínűleg vulkáni működés folyt, mégpedig talán azon a részen, amely most a tenger alatt feksíik. Ezt a fe'tevést több körülmény igazolni látszik. A krimi szénsavas ásványvizek vidéke az a láncszem, amely a Kaukázus és a Kárpátok szénsavvidékeit egységes láncba fűzi össze. Általános hidrogeológiai szempontból az Abrucsev-forrás és a szimferopoli szénsavas víz a Fekete-tenger menti artézi medence krimi részének délkeleti szárnyához csatlakozik. A Fekete-tenger és Azovi-tenger menti artézi medencék déli peremén, annak krimi részén, helyenként a szénsavas ásványvízforrások képződésére kedvező feltételeket találunk. A szénsavgáz nyilvánvalóan a mélységből tör fel és a krimi artézi medence talapzatának egyes részén (jura- és krétakori) szénsavgázgyüjtő területek találhatók. Valószínű, hogy a kutatási munkák eredményeként a Krim egyes részein szénsavval jobban telített ásványvizeket is fel 'ehet majd tárni, ami a félsziget gyógyászati jelentőségét lényeges mértékben növelni fogja. Kétségtelen, hogy a Krímben a szénsavas ásványvizek további kutatásánál újabb fontos, sőt teljesen váratlan eredményekkel kell számolnunk. Kertész Árpád