Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

11-12. szám - VIZSGÁLATOK ÉS MEGFIGYELÉSEK A PONTYOK HASVÍZKÓRJÁRÓL

Hidrológiai Közlöny. 33. évf. 1953. 11—12. sz. ^29 barnaszén és kőszén bitumenjében előforduló ösztrogén hatóanyagok újabb időben bizo­nyos jelentőségre tettek szert, mióta meg­állapították, hogy biológiai hatás tekinteté­ben a corpus luteum által kiválasztott sze­xuális hormonnal az ú. n. tüszőhormonnal azonosak. Egyesek, mint pl. Benade, vitatják jelen­tőségüket, mivel még teljes iszapfürdő ese­tében is, részint a kis koncentráció, részint a megnehezített konvekció miatt, csak mint­egy 1500 egéregységnyi anyag felszívódására lehet maximálisan számítani, márpedig az injekciókkal a szervezetbe bevitt hormonké­szítményeknél kb. 40—50 000 egéregység az a mennyiség, amelynél fiziológiai hatás fi­gyelhető meg. Új megvilágításba helyezhetjük a kér­dést, ha az idevágó kutatás legújabb eredmé­nyeit is figyelembe vesszük. Alekszandrov professzor tudósít Kolpikov kísérleteiről, amelyek azt bizonyítják, hogy az iszapkeze­lés elősegíti az aktív mezenchima stimuláció­ját és ezt a stimulációt nemcsak a hisztamin­nak és acetilkolinmak, hanem follikulinnak és egyéb olyan anyagoknak a vérben való meg­jelenése is előidézi, amelyek extrahálás út­ján nyerhetők az iszapból. Ebből következik, hogy végső fokon nem a mesterséges készít­ményeknél tapasztalható hormonhatás az, amelyre számítanunk kell, hanem olyan bal­neológiai hatás, amelyet a gyógyiszapokban és gyógyvizekben előforduló egyéb hatóanya­gok is kiválthatnak. A Velencei tó iszapjával, kapcsolatban en­nek azért van jelentősége, mivel a hévízi iszaphoz hasonlóan ez is nagyobb mennyiség­ben tartalmaz szerves anyagokat, tehát két­ségtelen, hogy benne az ösztrogén hatóanya­gok megtalálhatók. Megállapították ugyanis, hogy minden olyan iszapban, amely szerves anyagokat tartalmaz, bizonyosra vehető az ösztrogén hatóanyagok jelenléte is. Fizikai tulajdonságok Fajsúly. A peloidfürdőnél a testre nehe­zedő nyomás miatt, a göngyölésnél pedig a szövetekre gyakorolt kompresszió miatt van jelentősége. A „használatra-kész" állapotban lévő iszaip fajsúlya 78,20% víztartalom mel­lett: 1,15, a szárazanyag fajsúlya: 2,50 v Vízkapacitás. Az a maximális vízmennyi­ség, amelyet 1 g peloid összes szilárd alkat­részei visszatartani képesek, ha szobahőfokon úgy tartjuk elzárva, hogy párolgás nem le­hetséges. A Velencei tó iszapjának vízkapa­citása 3,59, ekkor az anyag víztartalma 78,20 százalék. A vízkapacitásnak azért van jelen­tősége, mert segítségével meg tudjuk állapí­tani azt a víztartalmat, amelyet az iszapnak használatra-kész állapotban tartalmaznia kell. Különösen fontos ez akkor, amikor még nincs tapasztalatunk arra nézve, hogy mi­lyen konzisztenciájú legyen az iszap a gön­gyölésre, vagy fürdésre való felhasználás pil­lanatában. Általában a fürdésnél az iszap tel­jes vízkapacitását, göngyölésnél pedig an­nak 80%-át szokták venni a használatra-kész iszap víztartalmának. Jelen esetben a hasz­nálatra-kész állapotú iszap a teljes vízkapa­citásnak megfelelő vizet tartalmazza, ezért itt a használatra kész állapot nem a göngyö­lésre, hanem a fürdésre-kész állapotot jelenti, és az összes erre az állapotra megadott állan­dók 78,20% víztartalmú anyagra vonatkoz­nak. Üledéktérfogat. Az a térfogat, amelyet 1 g anyag (szárazanyagra számítva) fölös mennyiségű vízzel elkeverve ülepedés után elfoglal. A Velencei tó iszapjának üledéktér­fogata: 10,5. Duzzadásfok. Megadja, hogy hányszor nagyobb a peloid üledék térfogata természetes állapotban, mint ugyanaz teljes kiszárítás után. A vizsgált iszap duzzadásfoka: 3,2. Termikus tulajdonságok Fajhő. A Velencei tó iszapjának a faj­hője használatra-kész állapotban, tehát 78/20 százalék víztartalom mellett: 0,808 kalória. A szárazanyag fajhője: 0,340 kalória. Hökapacitás. Az 1 cm 3 anyag hőmérsék­letének 1 C°-kal való felemeléséhez szüksé­ges hőmenyiség, tehát az iszap hőkapacitása, használatra-kész állapotban: 0,909 kalória. A szárazanyag hőkapacitása: 0,850 kalória. Hővezetöképesség. Az a grammkalóriák­ban kifejezett melegmennyiség, amely a közeg 1 négyzetcentiméterén másodpercenként ke­resztüláramlik, ha rá merőleges irányban a hőfokesés oentiiméterenkint 1 C°, a Velencei tó iszapjánál használatra-kész állapotban 0,0011 kalória. Hőlartóképesség. Az iszap hőtartóképes­sége használatra-kész állapotban, tehát 78,20 százalék víztartalom mellett: 792 másodperc. Ez azt jelenti, hogy a Velencei tó iszapjából egy 1 cm élhosszúságú kocka 792 másodperc alatt hűl le 1 C°-kal, ha a másodpercenkinti hőelvétel az iszap hővezetőképessége által megszabott kalóriával, azaz 0,0011 kalóriával egyenlő. •A fentiekben ismertetett kémiai, fizikai és termikus tulaj doniságok alapján megálla­pítható, hogy a Velencei tó iszapja göngyö­lésre vagy fürdésre alkalmas. Amennyiben a felhasználás szükségessége felmerül, gon­dolni lehet arra, hogy az ne csak a termikus, hanem a kémiai hatás kihasználásával történ­jék. Mivel a kémiai hatásban jelentékeny sze­repe van a kénhidrogénnek, az előkészítés módjának olyannak kell lennie, ho,sy ez az értékes, de érzékeny hatóanyag előkészítés közben kárt ne szenvedjen.

Next

/
Thumbnails
Contents