Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

1-2. szám - Zoller József: Kutak vízhozamának közelítő meghatározása Porchet-módszer szerint

J^J, Zoller J.: Kutak vízhozamának meghat. Porchet módszerével Hidrológiai Közlöny 33. évf. 1953. 1—2. sz. emelkedő mozgásnál —E. A kettő közötti különbség 2E. S-sel jelölve az úszó keresztmetszeti területét, úgy a vízszint 2E/S cm-t tud emelkedni, anélkül, hogy az úszó emelkedését az írószerkezet rögzítené. 3. ábra. Hibás rajzoló vízszintmórő által felvett leszívási és visszatöltődési görbe. Ez a magasság AA

3, mely hiba abból adódik, hogy a rajzoló szerkezet ellenállása (belső súrlódása) túlnagy, míg az úszó keresztmetszeti területe igen kicsi. A gyakorlatban az AA

3 magasság nem haladhatja meg a 2 cm-t. Abban az esetben, ha a limnigráfikus görbében az A

XA

2 közbenső szakasz jelentkezik, úgy az A pont meghatározására az OAi és BA

2 görbeszakaszokat metszéspontjukig meghosszabbítjuk és így a számítás elvégezhető. A kutak maximális vízhozama Az előbb ismertetett eljárás az elvégzett mérések alapján lehetővé teszi a kútnak egy adott depresszióhoz tartozó vízhozamának megállapítását. Azonban a kút használata szempontjából egyéb kérdések is felmerülhetnek. Mindenekelőtt az, hogy mennyi a kút maximális vízhozama, milyen depresszió mellett áll be ez a vízhozam, továbbá, hogy ez a vízhozam hogyan változik a talajvíztükör, statikus szintjének ingadozásával. Ezen értékek meghatározására Porchet grafikus eljárást dolgozott ki. A grafikon megszerkesztéséhez az alábbi alapképletekét alkalmazza : q = k A (2Hi — A) <12 ho kP ;íl> 9P

2 + 4H

2 q a kútnak a A depresszióhoz tartozó vízhozama [m

3/sec] q

2 maximális kút vízhozam [m

3/sec] h

2 a kútban a maximális vízhozamhoz tartozó vízoszlopmagasság [m] A

2 a maximális vízhozamhoz tartozó depreszszió [m] S a kút keresztmetszeti területe [m

2] P a kút kerülete [m] Q korrekciós tényező, ami egyenlő zérussal, ha a kútfenék leér a vízzáró rétegig ,, „ S/P, ha a kútfenék nem ér le a vízzáró rétegig, és ha a kútkeresztmetszet nem köralakú, ,, ,, r/2, ha a kút körkeresztmetszetű és a kútfenék nem ér le a vízzáró rétegig H^H + o hi = h + Q maximális vízhozam diagrammjának szerkezete A 14-es képlet átalakítása után kapjuk: q \ A 2Hi — A kr

2 A

2 = Hi — h

2 = (17) 2Hi + 3P — V 9P

2 + 4H'\ mely körkeresztmetszetű kút esetében Hi Ao + 3 n9 TI

2 + Hi (18) (14) (Ha a kút nem körkeresztmetszetű, úgy r helyébe P/2 helyettesítendő.) A 17. és 18-as képletekből q A_ Hi 2 Hi—A kr

2 ' r ' r r értékek liatározandók meg. A q/kr

2 mennyiségek arányosak a vízhozammal. A 17. számú képletet logaritmizálva q . 4 . , 2H,—A — [— 3P + r 9P

2 + 4H\] , (15) log kr

2 i 4 , i 2

Hi~ = log — + log log

3. (19) (16) (A 14., 15. és 16. számú képletek levezetését Porchet az „Annales des Ministere d'Agriculture" című folyóirat 60. Számában megjelent tanulmányában ismerteti.) Alkalmazott jelölések : H a kút vízoszlop magassága szivattyúzás előtt [m] h a kút vízoszlop magassága szivattyúzás befejezésekor [m] A — H — h (depresszió m-ben) r a kút sugara [m] k áteresztőképességi együttható [m/sec] Q a szivat-tyii vízhozama [m

3/sec] 4. ábra. A maximális vízhozam diagrammjának szerkesztése.