Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

11-12. szám - Dr. Bogárdi János: A várható tavaszi maximális havi közepes talajvízállások előrejelzése az Alföldön

Jtl6 Hidrológiai Közlöny. 33. évf. 1953. 11—12. sz. Bogárdi J.: Talaj vízállás előrejelzése Kisvárda \ • Ny ír egy haza ^Hajdúnánás I 52 , • H böszörmény Debrecen BUDAPEST Joszk/sér —' ) Püspökladány s'Kenderes /A -r237Affi /J* Turke\/e_. 33 (Dévavánua jJ J ^^Qohoc Unrnf. Kondoros i f Pálmonostor BÓCSO 255

25

7 9 Kiskunmajso Pankoto Orosháza j / Mezőhegyes t Atokházo y / Bácsalmás annál valószínűbb a tavaszi magasabb talajvíztükör, vagyis annál kisebb lesz a kút peremétől lefelé mért vízállás. A fagymentes hónapok hőmérséklete várhatóan kisebb befolyással lesz a tavaszi maximumra mint a téli hónapok átlagos hőmérséklete. Az őszi és tavaszi hőmérsékletek ugyanis általában a fagypont felett vannak és esetenként csak nagyságrendileg térnek el egymástól. Ebből a szempontból a talajvízállásra gyakorolt hatásúk előreláthatólag nem lehet döntő jelentőségű. A téli hőmérsékletek ezzel szemben lényegesen befolyásolhatják a tavaszi vízállást. Nem közömbös ugyanis, hogy a fagyott talajra hullik-.e a csapadék, sőt az sem közömbös, hogy a csapadék szilárd vagy folyékony halmazállapotban kerül-e a talaj felszínére. Ezeknek a meggondolásoknak alapján a december, január és február hónapok átlagos havi középhőmérsékletének a középértékét (A'

4) választjuk független változónak. A téli hőmérséklet-átlaggal, csakúgy mint általában minden hőmérséklet-értékkel, a- tavaszi maximális vízállás nyilván pozitív kapcsolatban, lesz mert hiszen alacsony hőmérsékleteknél csökken a párolgás s így magasabb lesz a talajvíztükör, vagyis csökkenő hőmérsékleteknél csökken a kút peremétől lefelé mért talajvízállás, ami pedig pozitív kapcsolatot jelent. A fentiek szerint a maximális tavaszi havi középvízállást (Y) a legkisebb őszi havi középvízállással (A^, az október-november-márciusi csapadékösszeggel (Xz), a december-január-februári középhőmérsékletek átlagával (Jf

4) hozzuk kapcsolatba. A változók fenti módon való kiválasztását célszerűségi okokból valamennyi vizsgált kútnál megtartottuk. Meg kell jegyeznünk, hogy hutánként a helyi különbségek azt is eredményezhetik, hogy más kapcsolatok meghatározása esetleg megfelelőbb lenne. Ilyen különbségekre azonban mostani tanulmányunkban nem térünk ki. Összesen 28 alföldi talajvízkútra vonatkozóan készítettük el az előrejelzési hálózatot. A kiválasztott 28 kutat az 1. ábra tünteti fel, az 1. táblázatJELZES•• Cegléd = vizsgált kút