Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

9-10. szám - Domján Jenő–Papfalvy Ferenc: A balatonfűzfői magaspart talajmechanikai vizsgálata

Dómján—Papfalvy: A balatonfüzföi magaspart 6. ábra. A 418 + 50—420+30 hm szelvények közötti 1941—• 42.^ évi mozgások közel 200 m hosszban betemették a műutat. a jelenlegi villatelep 18 in magas- partfokán állott. Tófelőli sarokbástyái a leomló parttal "együtt elpusztultak." (Lásd 10. ábra.) „A boglári Kopaszhegyen lévő földvárnak szélső sánca szintén leomlott a parttal. Fenék-pusztán a római Gastrum-fal szeglete Ugyancsak az alámosatással és a partomlással pusztult el," megnyitva ekként a tó felé a Castrum belső területét." Kutatásai alapján id. Lóczy Lajos .1914ben a MAV Igazgatóságának felkérésére a pálya 410—435 szelvények közötti szakaszának a Balatonba való áthelyezését javasolta. Raab Lajos 1936—37. évben foglalkozott a Börgönd—tapolcai vonal 426—430 szelvényei közötti talajimozgásokkal és tapasztalatait „A pályafenntartás" c. folyóirat 1937. november—december havi számában foglalta össze. Tanulmányában ismertette a történeti adatokat, a balatoni vasút vonalvezetését, az építés ideje alatt és a forgalombahelyezés után bekövetkezett talaj mozgásokat és részletesen foglalkozott az 1936—37. években bekövetkezett italajmozgásokkal, azok okaival és a védekezés módozataival. Megállapítja, hogy a magaspart mögött, avval párhuzamosan haladó völgyekben öszszegyűlő csapadék — melynek másirányú elvezetése nem valósítható meg — a fennsík alatt a Balaton felé szivárogva, a magaspart tövében bővizű forrásokban tör fel. A magaspartról leszakadó földtömegek néha elzárják a források nyílásait és a vizek így más úton keresnek maguknak lefolyást. Útközben átáztatják az altalaj — csúszásra különben is hajlamos — rétegeit, és így a csúszások közvetlen okozóivá válnak. A vizek másik része nem tör fel forrás alakjában a magaspart. szélénél, hanem a régebbi talajmozgások repedésein keresztül 7. ábra. A 412—415 hm szelvények közötti 1946-os csúszás látképe az áthelyezett vasúti töltésről.