Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)
9-10. szám - Domján Jenő–Papfalvy Ferenc: A balatonfűzfői magaspart talajmechanikai vizsgálata
390 Hidrológiai Közlöny 33. évf. 1953. 9—10. sz. Dómján—Papfalvy: A balatonfüzföi magaspart 2. ábra. A kenesei Fancséroldalnak ,,Csúcsos part" nevű lecsúszott része délről, kb. 50 évvel ezelőtt. (Halaváts Gyula: ,,A Balatonmelléki pontusi rétegek faunája" c. munkájából Paleontológiái függelék. IV. köt. II. közlemény.) bekövetkező újabb mozgási jelenségek következtében a vasútvonalat ismét át kellett helyezni. 12. A Sándor-hegy alatt (a 412—415 hm szelvények között) 1936. március hóban nagyobb földtömegek omlottak le, melyek a műutat felemelték és a Balaton felé tolták. A vasúti pályatestet át kellett helyezni. (Lásd 7., 8. ábra.) A fenti összeállítás távolról sem jelenti azt, hogy a Balaton keleti partvidékén a mult század második fele óta csak a felsorolt helyeken és az említett időben mozgott a magaspart. Ezek csupán az ismert időpontú mozgások, ímelyek részint a lakott területek közelében, részint pedig a vasútvonal által érintett partszakaszokon következtek be, és így azokról feljegyzéseink vannak.* így különösen figyelemreméltó, hogy a Balatonaliga—Balatonakarattya közötti vidéken egyáltalá• * Az összegyűjtött anyag kiegészítése céljából szerzők köszönettel vesznek minden a múltban bekövetkezett és fel nem sorolt — mozgási jelenségre vonatkozó feljegyzést vagy értesítést. ban nincs adat az itt bekövetkezett mozgásokról, ami kizárólag annak tulajdonítható, hogy ez a vidék éppen a folytonos mozgások következtében úgyszólván a mai napig is lakatlan. II. Korábbi kutatások A balatoni magaspart-mozgások okaival ós megelőzésével foglalkozó kutatásokat időrendi sorrendben az alábbiakban foglaljuk össze: Id. Lóczy Lajos. „A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei" c. alapvető munkájában foglalkozott a Balaton északkeleti partvidékének suvadásos területeivel is és azokat a Balaton keletkezésére vonatkozó elméletébe illesztette be. Kutatásai alapján feltételezte, hogy a mai Balaton helyén a pleisztocén kor elején, tektonikus behorpadások következtében eredetileg négy 3. ábra. Az akarattyai part 1908. április 19-i leszakadása a vasútépítkezés idején. Délről nézve. (Lóczy Lajos: ,,A Balaton környékének geológiája és morfológiája" c. munkájából. 275 ábra.)