Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

9-10. szám - Domján Jenő–Papfalvy Ferenc: A balatonfűzfői magaspart talajmechanikai vizsgálata

Hidrológiai Közlöny 33. évf. 1953. 9—10. sz. S89 A tanulmány a magaspartok mozgásával foglalkozó múlt évben megindult vitához kapcsolódik. A szerzők a balatoni magaspartok mozgásával kapcsolatosan végzett saját feltáró munkáikon kívül ismertetik az összes eddig végzett feltárás és elméleti vizsgálat eredményeit. A balatonfűzfői magaspart talajmechanikai vizsgálata DOH 3 A N JENŐ és PAPFALVT FERENC A Hidrológiai Társaság már két ízben foglalkozott a balatonfűzfői magaspart és az általa veszélyeztetett vasútvonal kérdésével (lásd Hidrológiai Közlöny 32. évf. 1952. 11— 12. szám), ezéirt szükségesnek tartottuk, hogy az ezzel kapcsolatban nemrég végzett kutatásaink eredményeit ismertessük. Miután a MÁV a veszélyeztetett vasútvonal kérdését pályaáthelyezéssel kívánja véglegesen megoldani, konkrét feladatunk volt meghatározni azt a minimális távolságot, ahol a jövőben bekövetkezhető mozgások sem a vasút, sem pedig a melléje helyezendő műút töltésében kárt nem tehetnek. . Ebben a kérdésben már több közismert, kiváló szakértő nyilatkozott, a szakéntői vélemények azonban jelentősen eltértek egymástól. A kapott feladat megoldása és a kérdésben uralkodó bizonytalanság megszüntetése érdekében a talajmechanikai vizsgálatokkal egyidejűleg a magasparttal összefüggő kérdések komplex áttekintésére törekedtünk, és így kutatásainkat kiterjesztettük a^ történeti, geológiai, morfológiai, meteorológiai és egyéb adatok összegyűjtésére is. • I. A balatoni magaspart-csúszásokra vonatkozó történeti adatok. A balatoni magaspart-csúszások törvényszerűségeinek lehető megismerése érdekében összegyűjtöttük a múlt század második fele óta bekövetkezett mozgások hozzáférhető •adatait. A mozgások által érintett területeket az 1. sz. ábrán, azok legjellemzőbb adatait pedig síz alábbi összeállításban tüntettük fel: 1. A Csittény-hegy oldala 1869. év tavaszán körülbelül 250 m hosszban hirtelen szakadt le. A partfal lábánál felgyürödés keletkezett. 2. Balatonkenese—Balatonfüzfö között a „Fancséroldal" partjai 1875-ben rogytak le (Lásd 2. ábra.) 3. Tihany félsziget/ nyugati oldalán a „Szarkádoldal" 1895. április hóban (húsvét vasárnapján) kb. 300 m hosszban szakadt le. A leszakadt földtömegek még »15 év múlva is mozgásban voltak. 4. Balatonakarattya déli részénél (a vasútvonal 336—343 hm szelvényei között) a vasútépítés közben kb. 400 m hosszban, hirtelen bekövetkező, óriási méretű hegyomlás volt. A leszakadt földtömegek lábánál a Balaton medrében felgyürödés keletkezett. (Lásd 3. és 4. |ábrák.) 5. Márna-puszta alatt (a 419—426 hm szelvények között) 1908-ban a vasútépítés közben készített bevágás hegyfelöli rézsűje megcsúszott. 6. Máma-puszta alatt (a 420. -423 hm szelvények között) 1914. május 11-én bekövetkezett hegymczgás alkalmával lezúduló kb. 500 000 m' földtömeg a pályatestet a közeledő szerelvénnyel együtt percek alatt 40 m-rel a Balaton felé. tolta. (Lásd 5. ábra.) 7. A Csittény-hegy alatt 1914. április-májusában kisebb mozgási jelenségek voltak, melyeket a védekezési munkálatokkal sikerült megszüntetni. 1. ábra. A Balaton keleti partvidékén bekövetkezett talajmozgások színhelyei. 8. Máma-puszta alatt (a 426—430 hm szelvények között) 1936—37. évben lassú, de folytonos mozgási jelenségek az út és a vasút pályatesteit felemelték és a Balaton felé eltolták. Védekezésül tereprendezést és felszíni víztelenítést hajtottak végre és két szivárgórendszert létesítettek. 9. A Délivasút balatonaligai szakaszán 1936—37. évben a bevágás Balaton felőli oldala több helyen lecsúszott. A vonal biztosítását tereprendezéssel és víztelenítéssel sikerült megoldani. 10. Máma-puszta alatt (a 418—420 hm szelvények között) 1941. március elején kezdődő lassú mozgások a műút burkolatát megemelték, majd a földtömegek fokozatosan ellepték a műutat. A mozgások következtében a vasúti pályatestet is át kellett helyezni. (Lásd 6. ábra.) * 11. 1942. végén a 424—427 hm szelvények között