Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

1-2. szám - Beretzk Péter: A szegedi Fehértó madárrezervátuma

Hidrológiai Közlöny 33. évi. 1953. 1—2. S2. Beretzk P.

: A szegedi Fehértó madárrezervátuma 3 ütközött, délnyugati oldalán a szeged—pesti postautat építették, mely e helyütt mocsárvidéken haladt keresztül, az északkeleti szélén viszont a csongrádi országút alakult ki. A tónak mederviszonyait tekintve a 80 m tengerszint feletti magasságot a tó közepén, mint lega Székhát többszázéves néhány száz lakosú településével. A halastó létesítéséig (1932. évig) a tó vize emberi akarattól függetlenül, teljesen az időjárástól függően csökkent vagy gyarapodott. Árvizes vagy bő csapadékos években a fölös víz a Matyér természetes erezetén keresztül haladt a Tisza gyálai szakaszába (ma a röszke-gyálai holtágba). (1. kép.) 2. kép. A szegedi Fehértó területének változása az időjárás hatására 1781—1886. között. (Vázrajz.) Egykorú vázlat nyomán. mélyebb pontot aránylag kis területen találjuk. A 80,5-es magasság a tó legnagyobb részére kiterjed. Ez a szint a délnyugati partokon hirtelen néhol másfél méterrel emelkedik (3. kép). Ez a meredek lösz állotta útját a tó délnyugati terjeszkedésének, 1. kép. A szegedi Fehértó régi vízhálózatának vázrajza. Egykorú vázlat nyomán. Szegedtől északnyugatra 8 km távolságban nagyjában háromszög alakban elterülő Fehértó északnyugati oldalán a sándorfalvi homoktengerrel határos, míg adélkeleti szegélyén lösz határolja. A északnyugati irányból befolyó víz sodra, az uralkodó északnyugati szélirány az utolsó évszázadokban jelentékeny terjedelem- és alakbeli változásokat hozott létre (2. kép). A víz délkeleti irányban nyomult lassan nagyobbítva medrét, míg északnyugati oldalát a szél hordta be homokkal. A legrégibb primitív — leginkább külföldön, Francia- és Németországbankészült — térképeken hiába keressük a szegedi Fehértavat. Legkorábban az 1737., illetőleg 1742. évben Heredi d'IIomann nürnbergi térképész által rajzolt térképen láthatunk a mai tó területének megfelelő helyen széles, éles határok nélküli mocsár-rajzolatot, mely szélesen kiterjedve a Tisza mindkét oldalán húzódik északi irányban. A tó körülírt határú kiképződését elősegítette az, hogy délkelet felé meredek löszbe 3. kép. A szegedi Fehértó domborzati viszonyai. (Vázrajz.) Helyi felvételezés nyomán. bár bővizes esztendőkben hatalmas hullámok korbácsolták és bontották meg e természetes gátat. 1 1932 óta a halastavak 6 km hosszú északnyugati gátszegélye tartja fel a délnyugat felé hullámzó vizet.