Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)
1-2. szám - Szesztay Károly: A vízépítéstan néhány időszerű kérdése a Szovjetunióban
• v Hidrológiai Közlöny 33. évf. 1953. 1—2. sz. HIDROLÓGIA A vízépítéstan néhány időszerű kérdése a Szovjetunióban 1 S Z E S Z T A Y K A fi O L Y Ahhoz, hogy a Szovjetunió nagyarányú víziépítkezései megvalósulhattak és most újabb, még nagyobb méretű tervek állanak megvalósítás előtt, a szovjet mérnököknek és tudósoknak igen sok elméleti és gyakorlati feladatot kellett megoldaniok a vízépítéssel kapcsolatos tudományágak hidrológia, hidraulika, alapozás, építőnyagok, építési eljárások, munkagépek stb. — körében. Az alábbiakban az egyik vízépítési folyóirat 2 anyagának alapján rövid áttekintést közlünk az utóbbi 3—4 évben kidolgozott fontosabb kérdésekről és újabb eredményekről. Természetesen sem a felhasznált anyag, sem a tanulmány terjedelme nem teszi lehetővé, hogy az egyes kérdések közelebbi tárgyalására kitérjünk : az ismertetés célja, hogy vázlatszerű összefoglalást adjon a szovjet kutatók néhány időszerű problémájáról és utalásokat nyújtson az érdeklődők számára. HIDROLÓGIA. A természetes vízfolyások meder érdességi tényezőjének meghatározásával kapcsolatban Trvfanov A. A. prof. a feldolgozott mérési adatokból a c . \ I szorzat állandóságát vezeti le (1950/2 — 10) 3 •Trufanov A. A. fejtegetéseit bírálják és az általánosítás bizonytalanságaira mutatnak rá Vizgo M. Sz., Nikitin Ja. A. és Solohov V. N. Kimutatják a vízfolyás hordalékosságának hatását is a c tényező változásának vizsgálata során. (1951/11 —46.) A vízhozamgörbe extrapolálásával foglalkozik Szaszarov M. P. a középsebességeknek a vízállás szerinti változását vizsgálva. (1948/2.) Elméleti meggondolásainak. helyességét többen vitatják (Ivanovszkaja K. M. 1950/4—30 ; Mosztkov M. A. prof. 1949/1—29). Az éves. és évszakos tarozás kérdésével foglalkozva, Lapicsev P. A. a mértékadó hidrográfgörbék megválasztására és a statisztikai eljárásokkal kapott eredmények ellenőrzésére dolgoz ki eljárásokat (1950/5—26) ; későbbi tanulmányában, foglalkozik a statisztikai paramétereknek speciális esetekben történő meghatározásával és az integrálgörbék megszerkesztésével is (1951/8—28). A vízerőtelepek üzemével kapcsolatosan a heti és napi tarozás során fellépő energiaveszteségeket vizsgálja Grubunov G. G. Foglalkozik két és több vízerőtelep együttes üzemének esetével is (1951/3— 20). Az évi hidrográf-görbék megszerkesztése és előrejelzése kérdésében Szokolovszkij D. L. 1949ben megjelent könyvét bírálva Ogievszkij A. V. prof. a vízgyűjtőterület tározóképességének jelle' A Magyar Hidrológiai Társaság 1952. június 19-i klubestjén elhangzott előadás. 2 Gidroteehnicseszkoje sztroityelsztvo. (Vizi építkezések) 1949., 1950., 1951. és 1952. évfolyamai. ! ) 1950/2 — 10 = Gidroteehnicseszkoje sztroityesztvo 1950. évi 2. sz. 10. oldal. (Ezt a rövidített jelölést alkalmazzuk a további hivatkozásoknál is.) gét vizsgálja és a görbe ordinátáinak számítására közelítő, tapasztalati képleteket közöl (1950/6— 30). Csövek vízhozamának mérésére dolgoz ki nyomáskülönbség észlelésén alapuló eljárást Csanivili A. G. Berendezését íves csőszakaszon helyezi el, így a mérés végrehajtása nem okoz külön nyomásveszteséget, (1950/12—20.) Potavov M. V.-rendszerű áramlásirányító berendezésekkel végeztek kísérleteket 1949. és 1950 nyarán az Amu-Darja középső szakaszán lévő öntözési vízkiviteli műnél. A berendezés segítségével évenként mintegy 400 000 m 3 hordalékot tudtak visszatartani és ezáltal az öntözőcsatornák évi tisztogatási költségében több mint 1 millió rubel megtakarítást értek el. A berendezés kedvezően befolyásolja a vízkivételnél kialakuló áramlási t viszonyokat is (Sapiro H. S. 1951/8—37). HIDRAULIKA. A csatornákban és csövekben fellépő energiaveszteségek számításával kapcsolatban Agroszkin I. I. prof. új képletet vezetett le a Chezy-tényezö meghatározására. 4 c = 17,72 (K + lg R). Néhány hónappal később Agroszkin képletének földmedrű csatornáknál való alkalmazásáról számol be Vizgo M. Sz. prof. (1949/9—6). Számításokat végeztek Agroszkin képlete alapján öntöttvasból készült csövek érdességének jellemzése céljából is. Kaszianov G. T. (1952/3—43). A széles küszöbű bukógátnál kialakuló vázmozgásról írt tanulmányt Pikalov F. I. prof. a vízugráshullám elméletének meggondolásait alkalmazva (1948/11) Kumin D. I. és Kobernyik Sz. G. a vízugráselmélet ilyen értelmű alkalmazásának jogosultságát kétségbevonják és a széles küszöbű bukónál megjelenő vízugrás-hullámot csak speciális esetként kezelik (1951/4—41). Pikalop prof. válaszol a felmerült kételyekre és a kialakult viták a folyóirat egyik szerkesztőjének Achutin A. X. prof.-nak tanulmánya zárja le (1951/4—46). A víztározó medencékből történő szivárgás számítására dolgozott ki közelítő eljárást Bindeman X. X. A számítási állandók meghatározására grafikonokat szerkesztett (1950/10—31). A vízépítési műtárgyak alatt kialakuló szivárgás kérdésében Blight és Lane képleteit vizsgálva, új követelményeket dolgozott ki a műtárgyak földalatti kontúrjának vonalozását illetőleg Xicsiporovics A. A. prof. és Isztomina V. Sz. (1950/9—16). ALAPOZÁS. Flór in V. A. prof. ,, Földmunkák tömörítésének elmélete" (Gosztrojiszdat, 1948. Moszkva) c. könyvét bírálja, Maszlov V. X. prof. és többek között a kötött víznek a szivárgási és 1 Agroszkin képletének levezetése és alkalmazási feltételeinek ismertetése magyar nyelven is megtalálható Agroszkin T. T.: Hidraulika. Egyetemi Tankönyvkiadó, Budapest, 1951. c. könyvében.
