Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

7-8. szám - Finály Lajos: Alföldi városaink szennyvízkérdése

SOJf Hidrológiai Közlöny. 33. évf. 1953. 7—8. sz. Finály L.: Alföldi városaink szennyvizkérdése 1,25 mm/ó fölötti csapadék 50 napi (=35%), illetve 120 órai (=22%), 2,3 mm/ó fölötti csapadék 30—50 napi (=20—35%), illetve 50—100 órai, (=9—18%) tartamú évenként, sok évi átlagban. A tízszeres hígításnak becslésem szerint megfelelő 5 mm/ó intenzitású záporok és zivatarok évi tartamát mintegy 20—30 órára gondolom becsülni. Ezek a számok a csatornázás és szennyvízkezelés szempontjából azt jelentik, hogy az év összes óráinak százalékában kifejezve 3-szorosan aluli esős hígítás valószínűsége 5%, 3-szorosan felüli esős hígítás valószínűsége^ 1,4%, 5-szörösen felüli esős hígítás valószínűsége 0,6—1,1%, 10-szeresen felüli esős hígítás valószínűsége 0,25—0,35% körül becsülhető. A tízszeresen felüli hígítást adó csapadék leginkább rövid ideig tartó heves záporok, zivatarok eredménye. A túlfolyó szennyvíz kezelése Az ötszörös hígításra beállított túlfolyón tehát elég ritkán (következik be a tisztítatlan szennyvíz kifolyása s akkor is esetenként rövid időtartamon át. Mindamellett a befogadó fokozott védelme érdekében (ismét utalok előbb idézett tanulmányomra), továbbá a nyáron igen kis vízhozamú alföldi befogadók mellett települt lakosság egészségügyi védelmére sok esetben javasolni kell-e túlfolyó vizek ártalmatlanná tételét is. Erre a célra — az előbbi adatok alapján — mérsékelt befogadóképességű esővíziilepítö medencék már megfelelnek, úgy méretezve, hogy tízszeres higítású hozam esetén a túlfolyó víz félórás iilepítését biztosítsák, a tízszeresen felüli hozam pedig újabb túlfolyón át már a medence előtt közvetlenül a befogadóba ömöljék. Ezzel a veszélyes túlfolyások száma mintegy a felére csökkenthető, a félórás tárolóképességű medencéből pedig túlfolyás szintén igen ritkán fog csak bekövetkezni, a belekerült esős szennyvíz ott tárolódni fog s belőle a szennyvíztisztító berendezésbe vezető vízhozamhoz —az üledékkel együtt — esetenként, átszivattyúzható, s így teljes tisztításnak vethető alá. Az ilyen esővíztárolók egyszerű földmedencék is lehetnek s az átszivattyúzásra szolgáló szivattyú kis teljesítményű lehet, mert van idő a medence kiürítésére s előnyös is, ha ez a többletterhelés minél hosszabb időre elosztva jut a tisztítótelepre. Abban az esetben pedig, ha a csapadékvíz is csak átemeléssel juttatható a befogadóba, e tárolómedence szintje oly magas lehet, hogy gravitációsan üríthető a szennyvízcsatornába. A túlfolyó víz, ha rövid időn át is, jelentős mértékben túlterheli a befogadót. Ha a szárazidei nyers szennyvíz biokémiai oxigén igényét, (BOT) 100-nak vesszük, biológiai tisztítás után ebből 5—15% jut a befogadóba. Az esővíz a vízgyűjtő területről különböző szennyeket ragad magával s ez a szárazidei szennyvíz BOI-ének 20%-át is elérheti. Esős időben tehát a nyers. BOI 120%-ra tehető, az előbbi 100-zal szemben. Mármost ötszörös hígításkor a teljes hozamnak a háromszoros hígításig terjedő része, vagyis 3/->-e jut csak a biológiai tisztítórészbe s ebben megtisztulva, a 120% BOI-ból % X 15X 1,2 = 10,8% BOI-t visz a befogadóba. A háromszoroson feliili 2/s rész csak a,z ülepítőn halad át, hol az eredeti BOI mintegy 30%-kai csökken. Ezen át tehát 2/s X 70 X 1,2 = 33,6% BOI jut a befogadóba. A befogadót tehát a szárazidei 15%-kal szemben 10,8 + 33,6 = 44,4% BOI fogja terhelni! . Tízszeres higítás esetén a helyzet még kedvezőtlenebb. Az esős vízhozamban ugyanis a • szerves — vagyis biokémiai oxigénigényű — szennyezés gyakorlatilag egyenletesen szét van oszolva s így még kisebb része jut csak a biológiai berendezésbe. A helyzet n. i. a következő: az ötszörös higítású hozamra beállított túlfolyón át a szennyvíz fele nyersen, az eredeti 120 részből erre eső BOI tehát csökkenés nélkül jut a befogadóba, azt 60 résszel terhelve. Az ötszörös hígításig terjedő másik fél szennyvízbozamrész az előbb kiszámított 44,4 rész BOI felével, vagyis 22,2 résszel fogja a befogadót terhelni, amelynek összes terhelése ebben az esetben az eredeti 15-tel és az előbb 44,4-del szemben már 60 + 22,2 = 82,2 részre emelkedik. Ha ellenben az ötszörös és tízszeres (közötti hozamot a javasolt tárolóban ülepítéssel tisztítjuk, az abban foglalt 60 rész BOI 30%-kai 42 részre s a befogadóba jutó összes BOI 42 + 22,2 = 64,2 részre csökken. Bövid záporok után pedig, ha az esővízmedenoe, mint tároló, annak teljes hozamát vissza tudja tartani, s abból azután fokozatosan, teljes biológiai tisztítás után kerül csak a befogadóba, annak pillanatnyi terhelése már mindössze 22,2 rész lesz. A javulás tehát közel 66%-os. Nem szabad elfeledni, hogy mindezek a számok és számítások csak egészen durva közelítéssel érvényesek, nagyságrendileg mégis fogalmat, képet adnak a túlfolyás és a tárolás jelentőségének megbecsülésére. Átemelő telepek A csatornázás rendszeréről szólva már említettük, hogy az alföldi városok szennyvizét, a befogadóba minden esetben csak átemeléssel lehet bejuttatni, sőt közbenső átemelésre is szükség lehet. E tanulmányban az átemelés részleteivel nem kívánunk fog-