Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

7-8. szám - Donászy Ernő: A vízi szervezetek, a meteorológiai tényezők és a víz kémizmusának kölcsönhatása a Velencei tóban

Donászy E.: Kölcsönhatások a Velencei-tóban Hidrológiai Közlöny. 33. évf. 1953. 7—8. sz. 287 hatására megy végbe elsősorban, vagy legalább is ezen az úton nem tudjuk igazolni, hogy van-e biológiai hatás és ez milyen mértékű (1. 2. ábra). A lúgosság időszakos változását egybevetve a vízállásokkal, nagy vonalakban azt látjuk, amit a pH esetében, azonban részleteiI III. IV. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. ízm ugo érce állása sság 4 1 \ ízm ugo érce állása sság 1 1 \ \ 1 1 \ \ 1 1 \ \ 1 I \ \ 1 1 \ \ 1' \ 1 \ \ 1 1 \ \ 1 1 J \ \ \ t i J r. \ \ 1 1 1 / / 1 3. ábra A lúgosság ingadozása a Velencei-tó vizében, 1952. A január 17-i lúgosság, 24,0 W° 0-ra redukálva. ben egészen más a helyzet (1. 3. ábra). Az első eltérés mindjárt, hogy a koncentráció csökken márciusig (a víznívó emelkedésével), de a lúgosság növekszik. Az április közepéig;' 1 *600 mg *5 / \ 4 f s \ 'A I i l j I \ *3 I i i I \ '2 I i I I i \ '1 / S .. I j i I j \ 0 / \ ' i j I I -»/ \ I , I I I j /-2 l I j >• I I—' \ -3 I j I i I j -i \ í V -5 \ \ i -6 * /. m iv. vi vii vm ix. x. xt xn. Hidrokorbonál-ion —- Vízmérce állása 4. ábra A hidrokarbonát (HCO.

rion) ingadozása a Velencei-tó vizében 1952-ben. A január 17-i hidrokarbonát-ion 1441,5 mg/lit. 0-ra redukálva. tartó nagy vízszint-emelkedés idején ugyan a koncentráció csökkenéssel a lúgosság együtt halad, de közbén már ismét eltérést látunk, mert június közepén visszaesik a lúgosság, pedig — ha csak a koncentráció függvénye lenne, tovább kellene emelkednie. Június végére (július 1.) még' jobban lecsökken, mint áprilisban, és' amilyen hirtelen a víznívó csökkenése, olyan hirtelen a lúgosság növekedése, de csak augusztus elejéig, mert augusztusban isimét eltér a koncentrációval való párhuzamosságtól és nagy arányban (10 Wartha fokkal) visszaesik. Ez az állapot tart szeptemberben (két szeptemberi vizsgálatunk is van} és csak októberben lesz ismét magas, magasabb, mint volt augusztus elején. Novemberben és decemberben már a csapadék növekedésével nagy mértékben csökken a lúgosság, tehát ismét túlnyomóan a meteorológiai tényező hatása, alá kerül. Ha csak a lúgosságot nézzük, nem látjuk olyan világosan a viszonyokat, mint ha a lúgosság változását okozó két komponenst, a karbonát-lúgosságot és a hidrokarbonát-lúgo&'ságot szétválasztjuk és külön vizsgáljuk meg a karbonát- és hidrokarbonát-ion változását (1. 4. és 5. ábra). 10 8 6 4 2 0 i m. iv vi. vii. viii ix. x. xi. xii. 5. ábra A hidrokarbonát HCO'

3 és karbonát-ion (CO'

3) változása a Velencei-tó vizében 1952-ben. A karbonát-ion mennyiségi változása. ellentétes a hidrokarbonát-ion mennyiségi változásával. A hidrokarbonát változása egy ideig párhuzamos a víznívó változásával, majd ellentétessé válik! Ebből látható, hogy a karbonát-hidrokarbonát-ion mennyiségi változása nem a csapadékviszonyok függvénye, de nem is a hőmérsékleti tényezőké közvetlenül, hanem, mint nemsokára látni fogjuk, biológiai hatásra vezethető vissza. Mielőtt erre rátérnénk, hasonlítsuk össze ezeket az adatokat az 1951. évi Szelidi tavi és Velencei tavi adatokkal. Sajnos, 1951-ből hiányzanak az őszi adatok, de tavasztól nyárig, a nyár közepéig meglévő adatok alapján ebben az időszakban ugyanazt látjuk, mint a Velencei tavon 1952ben is: június végére a hidrokarbonát-ion mennyisége jelentősen lecsökken, júliusban emelkedik (1. 6. ábra). Tehát éppen ellenkezőleg, mint ahogy várnók. Mielőtt még a zooplankton tárgyalására térnék át, röviden rámutatok arra, hogy a Ve•• T— i í l I ,H -0/ ! ! V \ • \ y \ \ ^s < \ \ \ / Í COj 'A j \ • ) N > / / \ /