Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

7-8. szám - Donászy Ernő: A vízi szervezetek, a meteorológiai tényezők és a víz kémizmusának kölcsönhatása a Velencei tóban

286 Hidrológiai Közlöny. 33. évf. 1953. 7—8. sz. LIMNOLÓGIA, Az alig 60 éves múltra visszatekintő édesvíztudományi (limnológiai) kutatásban is nagy szerepet játszik a haladó szellemű, a Miesurini biológiai irány nyomdokán haladó ökológiai jellegű vizsgálódás. Szerző biocönotikai tanulmányában érdekes és új eredményeket tár elénk e téren. A vizi szervezetek, a meteorológiai tényezők és a víz kémizmusának kölcsönhatása a Velencei-tóban DOIÁSZT IRSii Az 5 éves tudományos tervünk 1952. évi vizsgálatai a vízi szervezetek egy csoportjára,, a zooplanktonra terjedtek ki a protozoák kivételével. A Gárdonyban levő Orvos-Egészségiigyi Szakszervezet üdülője előtti terület nyílt> sekély vizében márciustól decemberig havonként egyszer végeztük vizsgálatainkat, melyek a zoopíankton mennyiségi és minőségi összetételére terjedtek ki. Ugyanakkor vízmintát is vettünk és a kémiai elemzés alapján megkaptuk az egyes, biológiai szempontból fontos ionok és a vízre jellemző egyéb kémiai tényezők adatait. Az agárdi vízmérce adataiból pedig a vízállásviszonyok változását láttuk és össze tudtuk vetni a koncentráció növekedéséIK>1 vagy csökkenésébők előálló kémiai változásokat a biológiai hatásra létrejött változásokkal. Feladatunk éppen az volt, hogy a vízi szervezetek és a meteorológiai tényezők hatását szétválasszuk és kétséget kizáróan meg tudjuk állapítani a. víz kémizmusában beállott változásoknál a biológiai hatásokat. Eddig csak a zooplanktonnal foglalkoztunk, mivel a fitoplankton párhuzamos tanulmányozására nem találtunk intézetünkben munkatársakat. Közvetve azonban producensekre is vonatkoztathatók megállapításaink, mert mint látni fogjuk, a kémiai változások mértékéből meg tudjuk állapítani a produkció változásának nagyságát is. A vízszint változása a Velencei tavon a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet „ vízrajzi osztályának adatai szerint a.z agárdi vízmérce állása, alapján 1952-ben a mellékelt diagrammon látható szabályos szinusz-görbét "adja. A görbe azon napok vízimérce állásának értékein keresztül fut, amely napokon vízelemzést végeztünk, illetve ezek a. napok áprilistól kezdve egybeesnek a, zoopíankton gyűjtésének napjaival is (lásd 1. ábra). A vízszint emelkedése hozzávetőlegesen április közepéig tart, csökkenése kb. október közepéig, de szept. 3., 13. és okt. 8. vízállás ugyanaz, 89 cm. Az őszi csapadék hatása október közepétől kezdve érvényesül és elmúlt évi vizsgálatunk utolsó napjáig (dec. 5-ig) tart. A vízállásgörbe longitudinálisán első részében hosszabb (7 és fél hónap), a második rész négy és fél hónap. Ha viszont összegez* Készült a Haltenyésztési Kutató Intézetben. A ötéves hidrobiológiái terve keretében végzett tanulmány. ziik a yízszintemelkedések időtartamát és a víznívó süllyedésekét, akkor a Velencei tavon az elmúlt évben fi hónap esik a víztérfogatnak a, csapadék hatására bekövetkező növekedésre és fi hónap a csökkenésre. A fenti adatok tehát tájékoztatnak bennünket arról, hogy az elmúlt évben a Velencei tavon milyen időszakokban kell a kémiai — / fs \ — / \ \ —— \ / / —— m nn&m mm w.ma»M mm. 1. ábra Az agárdi vízmérce vízállásadatai. 1952. VITUKI vízrajzi osztály közlése. A január 17-i vízállás (116 cm) 0-ra redukálva. *0.4 '0,3 '0,2 '0,1 0.0 -0,1 -0.2 03 ' / / / / / . \ \ \ \ / / \ \ / \ \ 3 tl 117 l/lfí KB. VU7VII.1 VW.4 IXJ X.8. Alti /<T pH , , , 1 •••'merce ollaso 2. ábra A hidrogén-ion koncentráció változása a Velenceitavon 1952-ben összehasonlítva a vízmérce-állásokkal. A január 17-i pH (8,57) = 0-ra redukálva. • alkatrészek koncentrációjának növekedésével, vagy csökkenésével számolnunk. Nézzük most már a Velencei tó kémizmusának alakulását. A hidrogénion-koncentráció, pH nagy vonalakban a vízállással ellentétesen változott, a víztérfogat növekedésével pedig elég párhuzamosan növekedett. Csak az utolsó két hónapban látszik ettől a szabálytól eltérni. A tavasztól őszig tartó vegetációs periódusban biztosan látható, hogy a pH érték változása nem biológiai, hanem meteorológiai tényezők