Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

7-8. szám - Könyvismertetés

Vitéz—Szerémi: Jódmeghatározás ásványvizekben Hidrológiai Közlöny. 33. évf. 1953: 7—8. sz. 285 nek, ha jódtartalma eléri vagy túlhaladja kgként az 1,0 mg-t. E beosztáson belül igen nagy élettani je lentőségűek azok az ivóvizek, amelyeknek jód tartalma kg-ként 100 és 1000 gamma (0,1—1,0 mg) között van, mert ezeknek természetes napi fogyasztása már egyedül is biztosíthatja az ember napi jódsziikségletét, vagyis a golyvamegelőzést. IRODALOM 1. Feigl F.: Qual. Anal. mit Hilfe v. Tüpfelreaktionen. II. Aufl. Leipzig, 1935. 280 lap. 2. Papp F., Sarló K., Frank M.: Magyarország ásványvizei. Budapest. 1949. 3. Straub J.: Orvosi Hetilap, 1929. 52. sz. 4. Straub J.: Magy. Áll. Földtani Intézet' Évkönyve, Budapest, 1950. 5. Bericht d. Tátigkeit des internat. Báderverbandes, Budapest, 1945. M. Ju. Bekman: A Bajkál-tó vize által az élő szervezetekre gyakorolt specifikus hatás lehetőségéről. (Dokladü Akademii Nauk SzSzSzR., 87. kötet, 2. szám. 293—296. oldal, Moszkva, 1952.) A Bajkál-tóban talált „nehézvízre" vonatkozó közlések alapján olyan elgondolások jöttek létre, melyek a tó számos biológiai rejtélyének megoldására látszottak mutatná. A legelső vélemények abban foglalhatók össze, hogy a Bajkál-tó vizének ez a sajátossága bizonyára erős fiziológiai hatást gyakorol az élő szervezetekre. Később G. Ju. Verescsagin ezt az elgondolást azzal bővítette ki, hogy a fenti körülményen kívül bizonyos oldott anyagok jelenléte vagy hiánya is nemcsak abban játszhatik közre, hogy a Bajkál-tó faunája tökéletesen elüt a környező vízmedencékétől, hanem az élő szervezetek fejlődését is befolyásolhatja. A Bajkál-tó vizének specifikus voltára vonatkozó elgondolások nagy elméleti és gyakorlati jelentőségű problémává fejlődtek, melyet a víz fizikai, kémiai és kísérleti biológiai módszerekkel végzett vizsgálata útján kell megoldani. A Bajkál-tó vizének rendellenes sűrűségére vonatkozó első közlések azonban nem igazolódtak be. Ma már nincs okunk feltételezni, hogy az oxigén nehéz izotópjainak jelentéktelen mérvű elegyedése a tóban élő szervezetekre lényeges befolyást gyakorolhasson. A tó vizének kémiai összetételét ma már pontosan ismerjük. I A szerző elsősorban azt a kérdést kívánta tisztázni, hogy a tó vize rendelkezik-e olyan sajátságokkal, amelyek az idegen, a tó vizéhez nem alkalmazkodott élő szervezeteket elpusztíthatják, vagy elnyomhatják. A kísérletek céljára a Gammarus lacustris nevű kis rákfajt választották kl, amely a szibériai tavakban és folyókban otthonos, de a Bajkál-tó vizébe jutva rövidesen elpusztul. A kísérleteket a tó vízébe lebocsátott haltartókban végezték, az első sorozatofr 2,5 m, a másodikat 150 és 1000 m mélységekben, a kísérletek időtartama 1 és 7 hó között váltakozott. Az első kísérletsorozatnál megállapíthatók, hogy a felnőtt egyedek több hónapon át életben maradtak, sőt sok esetben szaporodtak is. Az ivadék a laboratóriumi vizsgálatok során életképesnek bizonyult, de a haltartókban 2—3 héten belül elpusztult. A teljes nagyságuk felét elért fiatal gammaruszok hosszú időn át életben maradtak ugyan, de egyáltalán nem növekedtek. A második kísérletsorozatnál a haltartók közel két hónapon át 150, 111. 1000 m mélységben maradtak. Számottevő elváltozások megfigyelhetők nem voltak, sőt 150 m mélységben három és 1000 m mélységben egy nőstény meg is termékenyült. A fenti sorozatok kiegészítésére a laboratóriumban végzett kísérletek kimutatták, hogy a gammarusz a teljes kifejlődéséhez elég" tekintélyes hőmennyiséget igényel. A Bajkál-tó vizei azonban a normális fejlődéshez szükséges hőmennyiséget legalábbis 10 hónapon át, az optimális viszonyokat pedig egyáltalában nem tudja biztosítani. A laboratóriumban a tó felmelegített vázével végzett kísérletek azt mutatták, hogy a tó vizének alacsony hőmérséklete aligha lehet a rákocska pusztulásának egyedüli oka. Minden jel arra mutat, hogy ebben főszerepet a megszokott életkörülmények hirtelen és teljes mértékű megváltozása játszik. Ami végül a, Bajkál-tó vizének sajátságos voltát illeti, a felhozott kísérleti adatok inkább az azt tagadók álláspontját látszana erősíteni. Kertész Árpád