Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

7-8. szám - Dévényi István: Folyamszabályozási problémák a Tisza folyó szegedi szakaszán

Dévényi I.: Folyamszabályozási kérdések Szegednél Hidrológiai Közlöny. 33. évf. 1953. 7—8. sz. 275 Roncsok a mederben A volt vasúti liíd mederpillér-roncsai, valamint a mellette lévő hadi híd pilléreinek, hídfőinek maradványai még mindig a mederben vannak. A vízlefolyási viszonyokat ezek a roncsok természetesen nagymértékben zavarják, ezért azoknak kotrással való eltávolítása kívánatos' lenne. A fenéksarkantyúk és roncsok eltávolítása a szegedi folyószakasz vízlefolyási viszonyait kétségtelenül lényegesen megjavítaná. Szeged város árvizi biztonsága szempontjából a legfontosabb, döntő lépés lenne, hogy azt a — kisvizeknél természetes, a nagy vizeknél pedig mesterséges úton előállított — szűkületet, amely a folyónak szegedi éles kanyarulata, a volt vasúti hídnak túlzott takarékossággal, megfelelő ártéri nyílások nélküli megépítése, majd ezt. követőleg az újszegedi áruién tesí tő töltésnek a híd által összeszorított árvizi szelvény méreteihez simulóan való megépítése által állott elő, megszüntetnénk. Az újszegedi ármentesítés végrehajtása előtt ugyanis — mint már említettem — a mai Újszeged területe az egyesült tiszai és marosi árhullámok levezetésére szolgáló hullámtérként szelepeit. Vedres Istvcm javaslata, mely szerint az Osztrák Vasúttársaság 200 öl, tehát 380 m széles ártéri hídnyíl ás építésére köteleztessék — mai vélemény szerint is — mindenképpen jogos ós indokolt, volt. Az új vasúti híd ártéri szélessége A fentiekkel kapcsolatban reámutatok arra, hogy jelenleg a MÁV a Tiszán a Felsőtorontállal és Makóval való vasúti kapcsolat helyreállítása céljából új vasúti híd építését tervezi, amelynek helyét ezidőszerint a Boszorkánysziget felső harmadában jelölték ki. E vasúti híd építésével kapcsolatban a» a nézet kapott lábra, hogy annak szélességét az ártéri nyílásokkal együtt elegendő abban a mértékben megállapítani, amilyen méretű a régi vasúti híd Volt. Tekintettel azonban a fentiekre. Szeged város árvizi biztonsága szempontjából nagyon hátrányos lenne, ha ezt. a káros szűkületet nemcsak hogy továbbra, is fenntartanánk, hanem azt km-ekre menően ismét folytatnánk. Ezáltal ugyanis azt a kedvező hatást, amelyet a Szeged alatti Tisza-szakasznak rendezése és nem utolsó sorban a, hullámtér szé lességének csaknem kétszeresére való növeke" dése előidézett, teljes mértékben lerontanánk. Félő ugyanis, hogy Szegednél emiatt az árvízszintek magasságában további emelkedés állana elő. Ezért — véleményem szerint — a leghatározottabban arra az álláspontra kell helyezkednünk, hogy a vasúti hidat nem szabad a régi helyén felépíteni, mert ezáltal az amúgy is elégtelen szelvényterületben további csökkenés állana elő, másrészt pedig amenynyiben a, MÁV a Boszorkánysziget- táján épít új vasúti hidat, ennek ártéri szélessége a régi vasúti hídnál jelentékenyen nagyobb legyen. Általában szükségesnek tartanám a szegedi nagyvizi szűkület megjavítása céljából az újszegedi árvédelmi töltésnek a lehetőséghez képest 80—100 m-rel való hátrább helyezését, amelynek végrehajtása esetén az ártéri lefolyási szelvény mintegy 400—450 m^-rel, te hát mintegy 10—12%-kal lenne növelhető. Ezt a követelményt Szeged város fejlesztési torvébe feltétlenül fel kellene venni és a lehetőséghez mérten ennek végrehajtását nem a távoli jövőre kellene elodázni. A szegedi vízlépcső hatása a folyószabályozási problémákra A Tisza csatornázásával kapcsolatos munkálatok végrehajtását kormányzatunk már tervbe vette, és ennek első lépéseként a tiszalöki vízlépcső építése hamarosan be is fejeződik. Magáról az esetleges szegedi vízlépcsőről, annak helyéről, megengedhető duzzasztási magasságáról nem óhajtok beszélni, mert e kérdések még tárgyalás alatt állanak. Csak általánosságban óhajtok foglalkozni azzal, hogy a szegedi vízilépcső esetleges megépítése után milyen befolyással lesz a duzzasztott vízszint azokra a problémákra., amelyeket eddig felvetettem. Az nem vitás, hogy a Tisza-csatornázásnak végrehajtásával az egész Tisza, völgye átalakul. Megváltozik a Tisza-menti mezőgazdálkodás módja, és iránya, nagy hajózásra alkalmas víziút létesítésével remélhetőleg élénk hajóforgalom indul meg a Tiszán ós a vízlépcsőknél számbajövő energiát szolgáltató vízerőművek létesülnek. Alkotásaink csak halvány másai ^lesznek ugyan azoknak a, szédületes méretű természet-átalakító munkáknak, amelyeket a szovjet nép alkotó energiája, zseniális vezérének, Sztálin elvtársnak bölcs útmutatása alapján létrehoz, mégis a magyarság minden energiájának összefogására, hatalmas anyagi és pénzügyi erőfeszítésére lesz szükség, hogv ezt a nagy munkát folytassuk és befejezzük. A Tisza csatornázása a fölvetett szegedi folyószabályozási problémákra is jelentős hatással lesz. A Maros-torkolat kérdésében a; vízlépcső létesítése csak annyiban hoz változást, hogy a tiszai kis vízszínek kiesése folytán a marosi tömény hordaléknak a Tiszába való bejutása, némileg korlátozódik és a duzzasztott vízszín révén a vízi járműveknek a Maros folyóba való bejutása — amennyiben Szeged alatt épül meg a, duzzasztómű — minden időben biztosítva lesz. Az osztóművel kapcsolatos bajok azonban a duzzasztás után sem szűnnek meg, mert. a medret kialakító és fenntartó