Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)
7-8. szám - Dévényi István: Folyamszabályozási problémák a Tisza folyó szegedi szakaszán
276 Hidrológiai Közlöny. 33. évf. 1953. 7—8. sz. Dévényi I.: Folyamszabályozási kérdések Szegednél közép- és nagyvizek a vízlépcső megépülése után is szabadon, duzzasztás nélkül, tehát az eddigi meder- és lefolyása viszonyok mellett kerülnek lefolyásra. Ebből következik, hogy az osztóművet a vízlépcső megépítése esetén is el kell távolítani és azokat a szabályozási műveket, tehát partvédőműveket, sarkantyiíkat stb., amelyek a Maros-torkolat helyesebb kialakítását szolgálják, meg kell építeni. A közúti híd körüli nagy mélységek és a falazott rakparton mutatkozó csúszások tekintetében a vízlépcső megépítése kétségtelenül üdvös változást jelentene. A meder felől állandósuló ellennyomás révén a talajvíznek a Tisza medre felé való özönlése, ezzel a talajszemcsék kimosása és a talajnak kiüregelődése megszűnne és így minden bizonnyal megszűnnének azok a káros süppedések és csúszások is, amelyek a rakparton helyenként mutatkoznak. Javulás állana elő a közúti híd körüli nagy mélységekben is, amelyek a duzzasztott víz hatására minden valószínűség szerint némiképpen feltöltődnének és valószínűleg elmaradna a balparti partmozgás is, amelynek hatására a közúti és a volt vasúti híd közötti folyószakasz idővel esetleg túlságosan elszélesednék. Összefoglaló összefoglalva a mondottakat: 1. A Maros-torkolat rendezését állandóan felszínen tartva, az osztóművet, amely a Tisza folyó természetes fejlődését előnytelenül befolyásolta és befolyásolja, a tápéi télimenhely kérdésének, illetve a Szegeden telelő vízi járművek másutt történő elhelyezésének megoldásával. mindenesetre azonban még a szegedi duzzasztómű megépítése előtt, a mederből kotrással el kell távolítani. 2. A közúti híd köriili medersarkantyúkat és fenékgátakat a lehetőség szerint kotrás útján el kell távolítani. 3. Fokozottabb megfigyelés alá kell venni a marosi hordalék kérdését és esetleg kismintakísérletekkel kell kikutatni azokat a szabályozási műveket, amelyek segélyével az osztómű kikotrása után a Tisza folyóba kerülő nagyobb tömegű hordalék továbbmozgása biztosítható és a fenéken mozgó durvaszemű homokkal a közúti híd körüli nagy mélységek esetleges feltöltődése elérhető lenne. 4. A rakpart mozgásának okát az elrendelt mérések és fúrások mielőbbi végrehajtásával ki kell kutatni, majd ennek ismeretében kell. megállapítani azokat a teendőket, amelyekkel az évtizedes bajok megszüntethetők lennének. 5. Teljes határozottsággal kell megállapítani azt a változást, amelyet a Tisza folyónak várható csatornázása, illetve a szegedi vízlépcsőnek megépítése folyószabályozási szempontból a szegedi folyószakaszon előidéz, és ezzel kapcsolatban mérlegelni kell azt a lehetőséget is, hogy a. Maros folyó torkolata, egy kb. a kamarális töltés mentén húzódó átmetszés létesítésével teljesen a Boszorkánysziget alá helyeztessék. * 6. Végül Szeged város árvízbiztonságának növelése céljából az újszegedi védtöltés 80—100 m-reJ való hátrábbhelyezésének kérdését kismintakísérletek útján is tüzetes vizsgálat alá kell venni, hogy ezzel azt az árvízi szűkületet, amely a szegedi szakasz árvízszintjének kialakulását oly kedvezőtlenül befolyásolja, meg lehet-e szüntetni. Megjelent a Vízügyi Közlemények 1953/1. száma. TARTALMA: I. Lászlóffy W., Szesztay K. és Szilágyi •/.: A felszíni vízkészletek számbavétele. II. Bplteky Lajos: Minőségi követelmények a mélyfúrású kutak építésével, és hatásuk a kutak vízhozamára és élettartamára. III. Kovács György„• A napi vízhozamok meghatározása a Tiszalöki szelvényben, a Vízlépcső megépülte után. IV. Szesztay Károly: Statisztikai módszerek a mérnöki hidrológiában. (Áttekintés a statisztikai módszerek alkalmazásáról.) V. Karkus Pál: Néhány vízfolyásunk különböző előfordulási valószínűségű árvízi hozamai. VI. Kisebb közlemények: 1. A vízfolyások elszennyeződése elleni védelem a Szovjetunióban. Kirkov T. nyomán ismerteti Holló István. 2. A vízügyek tervszerű központi irányítása Csehszlovákiában. Rosik J. és Novosád A. nyomán ismerteti Ivicsics Lajos. 3. A vízeröhasznosítás helyzete Csehszlovákiában. Járucek J. nyomán ismerteti Ivicsics Lajos. 4. Vízgazdálkodási tervezés kis vízgyűjtőben. Debsi K. nyomán ismerteti Csermák Béla. 5. Közelítő eiljárás valamely vízgyűjtőterület kitermelhető talajvízkészletének meghatározására. Horst H. nyomán Ubell Károly. 6. Szivárgás hengerelt földgátákon át. Zamarin E. A. nyomán ismerteti Sikó Attila. 7. E. Ewiatopek-Czetwertynski eljárása a függőleges falú zárótöltésen átszivárgó vízhozam számítására. Ismerteti Karádi Gábor. 8. A jégtörők kialakítása. Albrecht B. nyomán ismerteti ifj. Szepessy József. 9. Folyami duzzasztómüvek tábláinak kezelése. Kuszkov L. Sz. és Nyekraszov V. Sz. nyomán ismerteti Török László.