Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

7-8. szám - Dévényi István: Folyamszabályozási problémák a Tisza folyó szegedi szakaszán

278 Hidrológiai Közlöny. 33. évf. 1953. 7—8. sz. Dévényi I.: Folyamszabályozási kérdések Szegednél rendű elmozdulást mutat. A rakpart mögötti úttest helyenként 70—80 cm mélyen megsüppedt, jelezve azt. hogy a kövezet alatti feltöltést a Tisza felé irányuló vízmozgás mintegy 100 m hosszú szakaszon aláüregelte. A partfal mozgásának okát egyébként jelenleg egy szűkebbkörű bizottság kutatja, méreteit és irányát pontos mérésekkel regisztráltatja és ezeknek az adatoknak birtokában fog dönteni a szükséges teendőkről. nem ért el, vagy ahonnan az apadás beálltával a partomlások már lejjebb húzódtak, erős parti feliszapolódás észlelhető. Az eddigi megfigyelések szerint, a két híd közötti balparti sáv állandó mozgásban van, azt hol szaggatja, hol pedig újból felépíti a folyó. A helyzet pontosabb megfigyelése és rögzítése jelenleg folyamatban van. Egy pontosan rögzített alapvonalhoz mérjük be évente többízben is a partélt. Csak hosszabb megfigyelés fogja megmumA.f 50 H—;—i 1—t—I—i—i—:—i——i 1—i—i——i—i—i—i— 200 ~ 150 100 50 0. 8. ábra. Folyó keresztszelvénye a szegedi közúti híd fölött. JELMAGYARÁZAT: 1951. november havi fölvétel 1952. március havi fölvétel 1952. június há 6-i fölvétel 1952. október hó 24. -i fölvétel A meder szélesedése a közúti híd alatt A közúti híd körüli hengermozgás, — melynek oka, njint láttuk, főként a híd fölött és alatt elhelyezett fenéksarkantyúkban keresendő, — egyébként is' kedvezőtlenül érezteti hatását, A víz felszíne alatt a sodorvonal ketté oszlik. A meder-fejlesztő és fenntartó sodorvonal megmarad a jobbparton, azonban a felszín alatt az újszeged! partok felé irányulóan is észrevehető élénkebb vízáramlás'. Ennek következménye. az a különös körülmény, hogy a domború új szegedi parton is, — áradások alatt és a kisvizek beálltával — észlelhető partomlás, éspedig nagyvizeknél a közúti hídhoz közelebb, míg apadó vizeknél a partomlások mindjobban a volt vasúti híd felé közelednek. Azokon a szakaszokon, ahová a partomlás még .tatai, hogy állandó jellegű-e ezen a szakaszon a meder szélesedése, vagy csak váltakozó mozgással van dolgunk. Mindenesetre azok a veszélyes mélységek, amelyek a szegedi túl éles fordulót követőleg, részben ennek hatására, főként azonban a fenéksarkantyúk beépítése miatt kialakultak, folyószabályozási és vízlefolyási szempontból igen káros hatást fejtenek ki. Véleményem szerint lényeglesen megjavulna a helyzet, ha ezeket a fenéksarkantyúkat kotrással eltávolítanánk. Ezáltal, ha nem is érnénk el ismét az 1883-iki állapotot, de ahhoz hasonlóan — valamivel nagyobb mélységű — de nagyobb örvénylések nélküli vízmozgást állíthatnánk elő a mederben. E kérdés teljes rendezését későbbi időre kelL halasztani, mivel ily mély járatú kotrónk nincsen.