Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

7-8. szám - Salamin Pál: Mennyiségi vízgazdálkodás a Mecsekben

Hozzászólások a Pécsi Ankéten Horváth Olivér együtt dolgoznak a növényszociológiai értelemben megalapozott fásítás munkájában. A vízrajzi eredményeinkkel kölcsönösen segítjük egyrtiást Gebhardt Antal a barlangi faunára vonatkozólag döntő bizonyítékokat hozott fel. E szerint a sekélykarszt vizei közt számottevő kapcsolat nem mutatkozik. Schmidt Elégiusnak igaza van, hogy még sok a kutatási feladatunk, kivált a szerkezetet nem ismerjük kellőképpen. A pécsi barlangkutatók nevében beszélek, mikor Leél-Össy Sándornak megköszönöm, hogy hajlandó barlangkutatóival a mieink segítségére lenni. Salamin Pál kísérleti mintavízgyüjtö területet javasolt. Ez lenne alkalmas a kérdések jórészének tisztázásához. Szerintem az ajánlott terület erre alkalmas. Kedvezőségét csak emeli, hogy az Országos Természetvédelmi Tanács védett területnek fogja rövidesen ezt a hegységrészt nyilvánítani. Örömmel hallottuk, hogy ebben a fontos munkában Zách kartárs a meteorológusok közreműködését is bejelentette. összefoglalva, úgy látszik, hogy Pécsett a szervezendő hidrológus csoport többféle szakemberből fog állni, kik máris komplex módon, sok oldalról világították meg a szóbanforgó kérdéseket és hasznosan tudnak majd fáradozni a gazdagon mutatkozó vízügyi problémák megoldásán. Salamin Pál válasza a hozzászólásokra: A hozzászólók majdnem kivétel nélkül elismerték a kutatómunka fejlesztésének szükségességrét és helyesnek találták egy ,.mintavíz gyüjtöterü1 e t" berendezését és abban a szabatos, minden hidrológiai jelenségre kiterjedő kutatás megindítását. Ehhez a kérdéshez még talán azt fűzném hozzá, hoey elképzelésünk szerint a minta vízgyűjtőterületen végzendő kutatásokat a Dunántúli Tudománvos Kutató Intézet, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, a Meteorológiai Intézet és az I. sz. Vízépítéstani Tanszék együttesen irányithatnák a hivatásszerűen hozzájuk tartozó kutatási részterületen. Kessler Hubert felvetette az északi és déli karsztterületek összekötésének gondolatát. Kiemeljük itt, hogy az összekötő 8 km-es vágat összehasonlítása a Dunából való víznyeréssel elsősorban gazdaságossápi kérdés. Figyelemmel kell azonban lennünk a gazdaságossági kérdések vizsgálata mellett a dunai víznyerés azon előnyére, hogy a Mecsek és a Duna közti községcsoportok is vízhez juthatnának ezzel a megoldással. Külön kiemelem itt Kfíssler Hubertnek azt a javaslatát. melynek megvalósítása esetében a vízellátó szolgálat a mélv karsztban lévő tározóterekre mint csúcs-tározóterekre támaszkodna, vízhiány esetében, az igen száraz időszakokban. A mély karszt tározói tehát mint kisegítő — a víz,-röhasznosításnál jólismert •— csúcstározókként működnének. Köszönöm Aujeszky Lászlónak, Simor Ferencnek és Zách Alfrédnek, a mintavízgyüitőterület korszerű meteorológiai észlelöhálózatának megtervezésével és berendezésével kapcsolatosan felajánlott támogatásit. Hasznosnak tartanám magam is a havonta ürítendő csapadékgfyüjtö készülékek felállítását, továbbá a hőmérsékleti viszonyoknak, a levegő vizgöztartalmának. Hidrológiai Közlöny. 33. évf. 1953. 7—8. sz. 265 a levegő vízcsepptartalmának (ködnek), a légáramlási viszonyoknak, a szél sebességének és lökésességi fokának megfigyelését. Somogyi Zoltán hozzászólásában igen szépen igazolta a felfogó elemek jelentőségét a vízadóképesség kialakulásában, amikor rámutatott arra, hogy mecseki forrásaink zöme egyéb okok mellett részben a hegység erdötenyészeti viszon'-ai miatt az északi oldalon fakadnak. Ezen részek bükkös, gyertyános övezetének dús humuszú takarója a csapadék befogadására és tározására sokkal kedvezőbb, mint a déli száraz ' cseres-tölgyek szegény alomja. Az erdő valóban igen jelentős, de ugyanakkor utalnunk kell a párolgással kapcsolatban arra, hogy a fáknak a vízgazdálkodásban való szerepe kettős. Van egy bizonyos viszszatartó és tápláló hatás, van azonban ellentétes hatás is.' Az a vízmennyiség, amit a levélzeten visszatartunk, majdnem teljesen veszendőbe megy a vízellátás szempontjából. Minél jobban elosztva jelentkeznek a csapadékok, annál nagyobb a oárolgás útján elveszett víz. Ez a párolgási veszteség' hegyvidéken elérheti a 20—25 százalékot is. Mikroklimatikus szempontból természetesen az elpárolgó víznek csak egy része veszteség. Horusitzky Ferenc felszólalásával egyetértek. Számolnunk kell az egész Kárpát-medencére kiterjedő vizmozgással. Ez a hatás azonban legfeljebb a mély karsztban jelentkezik. Horváth Olivér megállapításait örömmel hallottam. A növényzet megvizsgálása a hidrotechnikai előmunkálatoknál, például a szikes területek vízgazdálkodásának fejlesztésével kapcsolatban, egyike a' legjelentősebb segédeszközöknek. A vízkutatásnál is nagy segítséget nyújthat ez a módszer. A növényekkel kapcsolatos összehasonlítása megkapó és legfeljebb nyomatékosabban hívjuk fel arra a figyelmet, hogy a növényzet elterjedését a csapadékviszonyok mellett más tényezők is erősen befolyásolják. Láng Sándor új kutatási terüelteket jelölt meg. amikor felhívta a figyelmet a Tortyogó távolabbi környékére és Dél-Baranya langyos karsztvízelőfordulásaira. Hangoztatta továbbá, hogy az északmecseki források vizét a forrásterülethez közelesö fogyasztóterületen, Komlón és környékén kell, felhasználni, s Pécs vízellátását inkább a Duna vizének odavezetésével kellene megoldani. Venkovits István hozzászólásában igen érdekesen igazolta a Bükk és a Mecsek vízrendszerének párhuzamos vizsgálatával, összehasonlításával, azt az állításunkat, hogy a vízrendszerek csak a teljes vízszállítóhálózattal és az abban végbemenő mozgássorozattal jellemezhetők. Ö rámutatott arra, hogy a Bükk egy már kialakult horizontális barlangrendszer későbbi behatások révén történt összerogyásából alakult ki. Éppen ezért a töbrök minden rendszer nélkül keletkeztek és a víz bennük minden irányban áramolhat. A vízkutatás feladata itt aránylag egyszerű. A Mecsekben viszont a töbrök törések kereszteződésénél, de még inkább rétegrések és törések kedvező találkozásánál fiatal aktív víznyelők keletkezésével függenek össze. Ennélfogva a töbrök a szerkezeti vonalakhoz kötöttek. A víz a szerkezetileg előírt útvonalon halad. Feltárással, aktív beavatkozással nem remélhetünk lényeges vízmennyiségnövekedést.