Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

7-8. szám - Dévényi István: Folyamszabályozási problémák a Tisza folyó szegedi szakaszán

* 266 Hidrológiai Közlöny. 33. évf. 1953. 7—8. sz. VÍZÉPÍTÉS A szerző ismerteti a szegedi Tisza-szakasz szabályozásával kapcsolatos történeti és műszaki adatokat, a folyó jelenlegi állapotát és összefoglalja azokat a műszaki munkálatokat, amelyek a hajózás biztosítása és az árvízveszély csökkentése érdekében a vizsgált szakaszon elvégzendők lennének. A Cikk értékét emeli az a tény, hogy nagy természetátalakító tervünk — a Tisza-csatornázás — Szeged környéki munkálataihoz értékes adatokat szolgáltat, és a szükséges munkálatok egy részének irányát megszabja. Folyamszabályozási problémák a Tisza folyó szegedi szakaszán* DÉVÉNYI ISTVÁN Általános leírás A Tisza folyó Szeged város előtti szakasza a Maros torkolatától Boszorkánysziget alsó csúcsáig terjed és hossza kereken 8 km. A folyó a Maros torkolata feletti éles balparti kanyarulat után 2,5 km hosszban gyakorlatilag- egyenesnek tekinthető, rendkívül nagy, dulótól kezdve a közúti híd alatti '500 m-en át helyenként a 15—16 m-es 0 víz alatti mélységek is előfordulnak. A kisvízszín esése a Maros-torkolat és a Sztálin-körűt bekötése között 1,7 cm/km, míg a Sztálin-kőrúttól a Boszorkánysziget aljáig 2,1 cm/km. A középvizek esése a megadott szakaszokon végig 2 emJ/km, míg a nagvvízi esés mintegy 5—6000 m sugarú jobboldali kanya- a felső szakaszon 7,3, az alsó szakaszon pedig SZEGED * Csúszások helye Fenéksonkantyúk 1000 1500 2000 m Régi marosi holtmeder rulatot ír le, majd a jellegzetes éles szegedi forduló következik, melyet ismét egy 4 km hosszú, csaknem egyenes szakasz követ. A torkolat alatt mintegy 7—800 m-re, a kisvizek beálltával a szükséges hajózási mélységek csak

1 szűkösen vannak meg. Itt egyes szélsőségesen alacsony vízállású években komoly hajózási nehézségek állanak elő, míg a többi részen — az éles fordulót és a két híd közötti folyószakaszt kivéve — 0 víz alatt átlagosan 5—6 m-es mélységek észlelhetők. A for* A Magyar Hidrológiai Társaság szegedi csoportjának alakuló ülésén 1952. november 18-án elhangzott előadás. 7,7 cm/km. A folyó szélessége a 0 vízszín vonalában a Maros-torkolat alatti szakaszon 200 m körül van, a^mi a közúti híd felett 117 m-re csökken, a volt vasúti híd táján 178 m és ettől kezdve átlagosan .180 m körüli szélességben folytatódik. Az árvízi meder szélessége — tehát az árvédelmi töltések közötti távolság — a, Maros torkolatánál 550 m, a torkolattól mintegy 500 m-re lefelé 470 m, a nagykörút felső bekötésénél és a közúti hídnál 370, a volt vasúti hídnál 353 m, majd innen kezdve fokozatosan növekedve, a Boszorkánysziget alsó csúcsánál már 750 m. 1. ábra. Általános helyszínrajz a Tisza folyó szegedi szakaszáról.