Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

5-6. szám - Rónai András: Újabb adatok a Duna–Tisza közi talajvizekről

22J/. Hidrológiai Közlöny. 33. évf. 1953. 5—6. sz. Rónai A.: A Duna—Tisza közi talajvizek (talajvízkiáramlás, növényi talajvízfogvasztás) összegezőábráiból egyszerű összegezés, illetve kivonás által határozza meg. A talajvízkészlet változásából pedig a talajvízszintingadozás által érintett rétegek átlagos hézagtérfogatának értékével való osztás útján határozza meg a talajvízszint változását. Módszeremnek gyakorlati jelentőségét a következőkben látom. Ma még a talajvízre vonatkozó hidrológiai ismereteink és adataink nagyon gyérek ahhoz, hogy a fenti eljárás minden egyes lépése számszerűen kiértékelhető és végrehajtható legyen. Mindössze az 1., á/b., 6/b. és 6/é. alatti értékek határozhatók meg pontosan. Közelítő adatok állnak rendelkezésre, illetőleg becsülhetők meg a 2., 4/c., 6/c. és 8. alatti értékeket illetően. A többi érték még csak nem is becsülhető meg. Viszont a vizsgált terület talajvízszintingadozását pontosan észlelhetjük és ebből — a 'hézagtérfogattal szorozva. — megállapíthatjuk a talajvízkészletingadozásokat. Többnyire még erre a számításra sincs szükség, mert átlagos években az évi ingadozás után rendesen ugyanoda tér vissza a talajvízszint, vagyis a különböző szaporító és fogyasztó tényezők hatása az átlagos jellegű évben éppen kiegyenlíti egymást. A tényezőknek egy részét ismerjük, illetve közelítőleg meg tudjuk becsülni. Ezeket a meghatározható tényezőket az ismertetett módszerrel kiértékelve, illetőleg az évi összegezéseket elvégezve, összeadjuk egymással, illetve kivonjuk egymásból az integrál értékeket. A végül adódó évi különbséget, illetve nem átlagos talajvízjárású évben az év végén az éveleji talajvízállással szemben mutatkozó maradó vízálláskülönbözetet — a hézagtérfogattal szorozva — talajvízkészlet-különbözetre számíthatjuk át. A talajvízkészlet-különbözettel szemben mutatkozó számított differenciát nem okozhatja más, mint a számításba nem vet-t tényezők eredője, vagyis a, vizsgálat tárgyává tett területre beáramló és az abból kiáramló talajvízmennyiség különbsége. Ebből tehát megkapjuk, hogy évi összegben mennyivel több talajvíz áramlik be a területünkre, mint amennyi onnan kiáramlik; illetve fordított esetben, amikor a számításba vehető tényezők összege pozitív, megkapjuk, hogy mennyivel több víznek kell a területről kiáramlani, mint amennyi oda beáramlik, hogy az egyensúly fennállhasson, illetve évente újra kialakulhasson. A rejtett talaj vízáramlásokat az év folyamán nagyjából egyenletesnek feltételezve, a teljes különbségnek az évi másodpercek számával történő elosztása útján megkaphatjuk a másodpercenkénti átlagos talajvízáramlási különbözetet is. Példa a talajvízkészlet és talajvízszint változásainak táblázatos kiértékelésére XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. 1. Havi csapadék 49 44 32 28 37 48 60 72 68 58 48 60 2. Havi beszivárgás 18 15 5 10 22 20 22 24 24 18 16 20 3. Beszivárgás összegezése. . 18 33 38 48 70 90 112 136 160 178 194 214 4. Havi hozzááramlás 60 70 80 90 100 100 90 80 70 60 50 50 5. Hozzááramlás összegezése 60 130 210 300 400 500 590 670 740 800 850 900 6. Havi kiáramlás 50 60 70 80 90 90 80 70 60 50 40 40 7. Kiáramlás összegezése 50 110 180 260 350 440 520 590 650 700 740 780 8. Növényzet havi fogyasztása 0 0 0 5 25 50 60 70 50 40 20 14 9. Növényi fogyasztás összegezése 0 0 0 5 30 80 140 210 260 300 320 334 10. Talaj vízkészlet változása + 28 + 53 + 68 + 83 + 90 + 70 + 42 1 +6 1 —10 \—22 1 —16 0 11. Talajvízszint változása . . + 70 + 132 + 170 1 + 208 + 225 + 175 + 10Ő 1 , + 15 1 —25 1 « —55 —40 0