Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

5-6. szám - Biczók Imre: Talajfagy kérdése

Kivonatok Hidrológiai Közlöny. 33. évf. 1953. 5—6. sz. 227 AT A T^f)'/ A íl A szerző cikke, amelyben meteorológiai és talajmechanikai adatok ^ ^^ alapján összefoglaló képet ad a talajfagy kérdéséről nemcsak hazai, de nemzetközi viszonylatban egyedülálló feldolgozás. A cikk végén javaslatokat ad a további hazai kutatások megszervezésére vonatkozóan. Talajfagy kérdése* BICZÓK IMRE I. Bevezetés A talaj fagy kérdése a mérnöki gyakorlatban a hűtőházak, hullaházak, betonutak építésével, a téli építkezés bevezetésével, a talaj mesterséges fagyasztásával új jelentőségre tett szert. A különleges rendeltetésű építmények védelme a fagyhatásokkal szemben, a mesterséges talajfagyasztás megbízható kivitele, a * talajfagy és fagy elmélet ismerete nélkül nem oldható meg. A talaj hőmérsékletének tervszerű vizsgálata, a fagyhatár pontos megállapítása, a fagy jelenségeinek, valamint a fagykárok tanulmányozása a tervezőknek és építőknek egyik fontos kötelessége. A fagykárok már régebb idő óta ismeretesek. Fagyhatásokról szóló irodalmi értekezések kb. 100 évre visszamenően találhatók. Mac Ádám már 1820-ban megemlékezik az angol utakon észlelt fagyjelenségekről. A fagyhatásokkal modern értelemben 1920-ban kezdtek foglalkozni, amikor is a megépült autó-utakon hatalmas és nagykiterjedésű károk mutatkoztak. Módszeres vizsgálatokat folytattak a Szovjetunióban: Luboslowsky, Szirov, Borovik, Romanova stb., Skandináviában: Beskow, Amerikában: Taber, Németországban: Kögler, Diicker stb. II. Meteorológiai adatok A fagv talajba hatolásának megállapításához elsősorban a meteorológiai adatokra van szükségünk. A fagy jellemzői: az időtartam és az erősség (intenzitás). Időtartam (fagyperiódus) alatt a fagynapok megszakítás nélküli soroza1. ábra. Levegő- és talajhőmérséklet Budapesten 1939/40. telén. tát értjük, vagyis oly napokét, amelyeknél a napi középhőmérséklet 0° C alatt marad. Az 1. ábra „A" görbéje az igen hideg 1939/40. év napi középhőmérsékletét tünteti fel, míg a „B" görbe a fagybehatolás mértékét ábrázolja ugyanez évben a budai megfigyelő állomáson. A „B" görbe jól érzékelteti a talajban jelentkező fagyhőmérséklet késését a levegő hőmérsékletéhez képest, míg a görbe vége a felülről és alulról, tehát két irányból egyszerre történő hirtelen olvadást ábrázolja. A mért fagymélység 0,70 m. Ez adattal kapcsolatban azonban meg kell említeni, hogy a pesti oldal szabad területén a Budapesti Vízművek szemcsés talajban 1,20 m-es fagymélységet is mértek. Magyarországon ez a legnagyobb mért fagymélység. Ennek tekintetbevételével a vízvezetéki csövek előírt fektetési mélysége legalább —1,20 m. A nagyobb negatív hőmérséklet lehatási mélysége sokkal kisebb. Az 1. sz. ábra szerint a — 1° C hőmérséklet-görbe legmélyebb pontja már csak -— 62 cm, — 2° C hőmérséklet-görbe legmélyebb pontja már csak — 55 cm, •—4° C hőmérséklet-görbe legmélyebb pontja már csak — 30 cm. W'O 0°C '10°c •1S'C*20°C '30'C 2. ábra. A talajhőmérséklet átlagos és szélső értékei Budapesten. A talajhőmérséklet átlagos és szélső értékeit 20 évre kiterjedően a 2. ábra tünteti fel (1. Időjárás c. folyóiratban dr. Sulyok Zoltán közlését). Az ábra szerint a 20 év alatt mért * A Magyar Hidrológiai Társaság Hidrogeológiai Szakosztályának 1953. január 16-iki előadóülésén elhangzott előadás.