Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)
5-6. szám - Rónai András: Újabb adatok a Duna–Tisza közi talajvizekről
Rónai A.: A Duna—Tisza közi talajvizek Hidrológiai Közlöny. 33. évf. 1953. 5—6. sz. 225 értékét. Pl. 40%-os hézagtérfogat esetében a h magasságú vízrétegből h h ( )4 0 2,5 h magasságú talajvízréteg származik. Másik megállapításunk azokkal a vízmenynyiségekkel kapcsolatos, melyek nem felülről érkeznek a vizsgált területre, a talaj teljes felületét elborító rétegben, hanem például a talajvízáramlás folytán a talajfelszín alatt szivárognak, illetve áramlanak be, közel horizontálisan a vizsgált térület talajrétegeibe, vagy onnan ugyanígy kifolynak. Ha az ilyen vizek mértékegységéül az 1 km 2 területre érkező vagy onnan távozó vízmennyiséget 1000 m 3-ekben adjuk meg, akkor ez ugyanannyi, mintha azt az 1 km 2 területen egyenlő vastag rétegben szétterítettük volna és így mérnénk meg a réteg vastagságát mm-ben. Az 1000 m 3/km 2 mértékegységben megadott adatok tehát equivalensek, s így szabadon összeadhatók és kivonhatók a mm rétegvastagságban megadott adatokkal.. Fentiek előrebocsátása után a. talajvízkészletet befolyásoló mennyiségek ábrázolása a mellékelt 1. ábrán bemutatott rendszer szerint végezhető. Megjegyzem, hogy csupán módszert kívánok bemutatni, száraszerű következtetések nélkül. A számszerű vizsgálatok a nálamnál sokkal hivatoítabb, hivatásszerűen is hidrológus kartársakra várnak. 1. Az első ábrarészen a havi csapadékmennyiségek vannak feltüntetve. 2. A második ábrarész a talajba beszivárgó víz mennyiségét ábrázolja, mégpedig a havi mennyiségeket tüntetve fel. A beszivárgás a csapadéknak egy bizonyos, igen nehezen meghatározható, s amellett meglehetősen változó hányada. A beszivárgás a csapadék lehullásához képest késleltetve következik be. Ez a késleltetés az év legnagyobb részében csak néhány perc, vagy legfeljebb óra, télen azonban hónapokra is emelkedhet, amikor a megfagyott állapotban hulló csapadékból csak olvadáskor történik beszivárgás, tehát előfordulhat, hogy a decemberi csapadék csak februárban vagy márciusban eredményez talajvízszaporulatot. 3. A harmadik ábrarész ugyanazt ábrázolja, mint a második, vagyis a beszivárgó víz mennyiségét, de már nem havi összegekkel, hanem a vizsgált időszak eleje óta összegezve. Tehát ez a beszivárgó vízmennyiség integrálgörbéje. 4. A negyedik ábrarész a vizsgált területegység talajába nem közvetlenül a csapadékból, tehát felülről beszivárgó, hanem egyéb úton érkező talajvízutánpótlási ábrázolja, havi mennyiségekkel. Ilyen utánpótlási lehetőségek: a) talajvízáramlás a magasabb talajvízszintű teriiletekről az alacsonyabb talajvízszintű területek felé; ennek nagysága függ a vízvezető réteg vastagságától, a talaj vízáteresztöképességétől, valamint a relatív magasságkülönbség (talajvízszintesés) nagyságától; b) víznyelőkből, búvópatakokból való talaj vízutánpótlás; c) tavakból, tócsákból és vízfolyásokból történő beszivárgás; d) nagynyomású, mélyebben fekvő talajvízrétegből felfelé történő átszüremlés ott, ahol a kettőt elválasztó vízzáró réteg megszűnik. 5. Az ötödik ábrarész ugyanazt ábrázolja, mint a negyedik, de nem havi összegekkel, hanem a vizsgált időszak eleje óta összegezve. 6. A hatodik ábrarész a vizsgált területről eltávozó talajvizet ábrázolja, havi mennyiségekkel. Ilyen talajvízveszteségi lehetőségek: a) talajvízáramlás mélyebben fekvő, illetőleg alacsonyabb talajvízszintű területek felé; ennek nagysága függ a vízvezető réteg vastagságától, a talaj vízáteresztőképességétől, valamint a relatív magasságkülönbség (talajvízszintesés) nagyságától; b) források alakjában a felszínre törő vízmennyiség; c) tavakba és vízfolyásokba való beszivárgás, valamint felszín alatti források útján; d) mélyebben fekvő vízvezető talajrétegekbe való leszivárgás ott, ahol a kettőt elválasztó vízzáró réteg megszűnik; e) kutakból történő vízfogyasztás. 7. A hetedik ábrarész ugyanazt ábrázolja, mint a hatodik, de nem havi összegekkel, hanem a vizsgált időszak eleje óta összegezve. 8. A nyolcadik ábrarész a növények által a gyökerek és kapillárisok útján felszívott vízmennyiséget ábrázolja, havi mennyiségekkel. 9. A kilencedik ábrarész ugyanazt ábrázolja, mint a nyolcadik, vagyis a növények fogyasztását, de nem havi összegekkel, hanem a vizsgált időszak eleje óta összegezve. 1Ó. A tizedik ábrarész tartalmazza az előzök összegezését. A talajvizet szaporító tényezők integrálábráit (harmadik és ötödik ábra) összeadjuk, és kivonjuk az eredményből a talajvizet csökkentő tényezők integrálábráit (hetedik és kilencedik ábra). Az eredmény a talajvízkészlet változása, az átlagos mennyiséghez képest, 1000 m 3/km 2-ben kifejezve. 11. A tizenegyedik ábrarész végül a talajvízállás ingadozását mutatja mm-ben. Ezt az ábrát a tizedik ábra értékeinek á hézagtérfogat értékével való osztása útján szerkeszthetjük meg. * A fentiekben leírt eljárás természetesen akár numerikusan, akár grafikusan végezhető. A numerikus eljárásra példa a mellékelt táblázatos számítás. Ismétlem azonban, hogy a benne foglalt számadatok teljesen képzeletbeliek, minthogy csak módszertani példáról van szó. A numerikus eljárás mindig pontosabb, míg a graf ikus ábrázolás inkább a szemléltetés és érzékeltetés célját szolgálhatja. Összefoglalva, módszerem valamely területegység talajvízkészletének változását ké szaporító tényezőnek (beszivárgás, talajvízhozzááramlás) és két csökkentő tényezőnek
