Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

5-6. szám - Bélteky Lajos: A falusi ivóvízellátás és korszerű fejlesztése

Bélteky L.: A falusi vízellátás fejlesztése Hidrológiai Közlöny. 33. évf. 1953. 5—6. sz. 19$ 3. ábra A törpe vízmű és az eddigi vízellátási rendszer költségének összehasonlítása Egy konkrét példán szeretném most bemutatni, hogy mennyi a költsége egy község vízellátásának az eddigi szétszórt kutakkal és mibe kerülne a javasolt törpe vízművel. Például egy dunántúli község lakosszáma 2500 fő, az utcák hossza 5 km. E községben van egy két évvel ezelőtt szakszerűen megépített kút, amelyből 300 liter/perc vizet lehet kivenni 5 m depresszióval. A víz vasassága 0,7 mg/l, tehát ajánlatos a vizet vastalanítani. Ha e kutat 200 literrel vesszük igénybe percenként, ez a kút akkor* is bőven el tudja látni az egész község vízszükségletét. E vízszükséglet ugyanis napi 125 m

3-re tehető. A kút költsége 100 000 Ft 50 щз-es szolgálati medence 40 000 Pt A gépház építészeti költsége 25 000 Ft A gépház gépi berendezése 25 000 Ft 5 km 80 mm 0 eternit csővezeték lefektetése à 80 000 Ft 400 000 Ft 12 db ejektoros közkút à 2500 Ft 30 000 Ft 200 liter /perc űrtartalmú vastalanító 45 000 Ft összesen: 665 000 Ft T.ervezés + előre nem látható költségek 10% 67 000 Ft Végösszeg: 732 000 Ft Felfelé kikerekítve a törpe vízmű költségeit 750 000 forintra becsülhetjük. Ugyanilyen mérvű vízellátást 12 db kisebb átmérőjű fúrott kúttal lehetne elérni. Ezeknek költsége pedig összesen 960 000 Ft-ra tehető. Ez utóbbi összegben a vastalanítás költsége nincs benne. Láthatjuk tehát, hogy új település esetén a vízellátás törpe vízművel nem ke-* rül többe, mint az eddisri mód szerint, ha minden vízvételi helyen külön kutat létesítünk. Olyan községekben, ahol az ivóvízzel való ellátottság elég jó, számos jóvízű közkút van, ez a megoldás egyelőre köítséges volna. A törpe vízmű létesítésére legalkalmasabb községek A törpe vízmű megvalósítására elsősorban azok a községek jöhetnek szóba, ahol a jó ivóvízzel való ellátottság a legrosszabb, vagyis 0—25% között mozog. Az OKI összeállítása szerint Győr, Vas, Zala, Somogy, Borsod és Pest megyéknek északi része nélkülözi leginkább a megfelelő ivóvizet. Ennek a felsorolt területnek egy része az ú. n. ásott kutas vidék, ahol mélyfúrással nem lehet vizet nyerni, ahol azért rossz a vízellátás, mert a terület nem sík, hanem dombos és a községen belül megfelelő minőségű és mennyiségű ivóvizet nem tudtak ásott kutakkal biztosítani. A területnek másik csoportja olyan vidékeket foglal magában, mint pl. Győr, Somogy és Zala megye egy része, ahol mélyfúrássai meg lehet oldani a vízellátást s eddig talán csak a lakosság szociális helyzete volt az oka annak, hogy a községek nem tudtak kellőszámú mélyfúrású kutat létesíteni. Nagyon indokolt volna még azokon a geológiai tájegységeken megvalósítani a törpe vízművet, ahol csak kis mélységből nyerhető