Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

5-6. szám - Bélteky Lajos: A falusi ivóvízellátás és korszerű fejlesztése

Bélteky L.: A falusi vízellátás fejlesztése Hidrológiai Közlöny. 33. évf. 1953. 5—6. sz. 19$ 1001—5000-ig terjedő lakosszámú községekben. Ezeknek a községeknek átlagos lakószáma 2105 fő. Elsősorban ezek az 5000-ig terjedő lakosszámú községek alkalmasak törpe vízművek létesítésére. A következő kategória még szintén szóbajöhet. Itt az átlagos lakosszám 9108 fő. E községek és városok lakóinak száma 21,93%-át teszi ki a népességnek. Láthatjuk, hogy a két első kategóriába tartozó községekben települt a népesség 42,86% -a, tehát ezek a községek a népességnek majdnem a felét foglalják magukban. Állapítsuk meg, mennyi volna a községek napi vízszükséglete törpe vízmű építése esetén. Csatornázás nélküli helyeken, ahol a. lakosság takarékos, falusi viszonylatban a fejenkénti legnagyobb napi vízszükséglet irodalmi adatok szerint 50—60 literre tehető. 1000 lakossal bíró községben tehát 50—60 m

3 víz szükséges naponta, az 579 átlagos lakószám mellett pedig ennek 58%-a, vagyis 30—35 m

3. A második kategóriába tartozó községeknél az átlagos lakosszám 2105, míg a maximális 5000 fő. Ennek megfelelően a napi vízfogyasztás 105—125, illetve 250—300 m

3-re tehető. _ Mint már mondottam, az 5000-ig terjedő lakosszámú községeket ellátó központi vízmüvet neveztem törpe vízműnek, ahol te'hát a napi vízfogyasztás 30—300 m

3, a lakosszámnak megfelelően. E vízművek nem kívánnának csatornázást, mivel a szóbajöhetö községekben legfeljebb 2—3 házi vízellátó berendezés bekapcsolása jöhet szóba s vízöblítéses egészségügyi berendezések vagy nincsenek, vagy ha van néhány, a szennyvizük emésztőgödörbe kerül. ! Egy ilyen vízművet 170—180 mVnap vízszükségletig egyetlen helyesen megépített kút elláthatna vízzel, nagyobb vízszükséglet esetén két kutat kell megépítenünk. Persze ezt - átlagértékek alapján állapítottam meg, 300 liter/perc vízhozamú kút esetén egy kút is ellátja a vízszükségletet, viszont az is lehet, hogy kedvezőtlen geológiai viszonyok esetén ÍOO—120 liter/perc-nél többet nem. tudunk egy kútból kitermelni. A szivattyút és a hidrofort a csúcsterhelésnek megfelelően kell méreteznünk. Földalatti szolgálati medencéből való szivattyúzás esetén ez könnyen keresztül vihető. A szolgálati medence, vagy víztorony töltésére szolgáló szivattyú nagyságát a kút üzemi vízíhozama szabja meg, illetve határolja. Hidroforos berendezés csak ott jöhet szóba, ahol villany van. Az ötéves terv végén azonban már kevés községben fog ez hiányozni. A szivattyú és a hidrofor elhelyezésére téglából falazott gépház építendő. Ebben lehetne elhelyezni a vastalanító berendezést is. Mint már előbb említettem, az 1952-ben készült mélyfúrású kutak 32,1%-ánál a 0,5 mg/l-t kitevő vastartaüom a víz ivásra és háztartási célra való felhasználását már kellemetlenné teszi, mert a barna ferrihidroxid csapadék pár óra alatt barna üledék alakjában az edény fenekére száll és az edény falára tapad. A vizek 37%-a 1 mg/liter-nél nagyobb vastartalmú, tehát a víz íze is igen kellemetlen. Ez utóbbinak háztartási célra való felhasználása már nehézségekbe ütközik, mivel mosáskor a ruhán barna foltokat idézhet elő. A törpe vízmű előnyei A víz vastaJanítását nagyon megkönnyítené a törpe vízművel való központi vízellátás. A gépi berendezés kezelője kezelné a vastalanítót is. Így biztosítva volna az időnkint szükséges ellenáramú öblítéssel a kivált vasvegyületeknek a vastalanító tartályból történő kimosása. A vastalanítás gazdaságosan megoldható a Papp Szilárd kartárs által ismertetett fermagó szűrőanyag alkalmazásával, mely a savtalanítást, mangántalanítást és a vastalanítást egyetlen készülékben, egy szűrési művelettel végzi el. Ha a víz vasassága nem réteg-eredetű, hanem a víz a szabad szénsavtartalom hatására a béléscső oldása, miatt vasasodott el, központi kút esetén a vascsövezetnek védőréteggel való bevonása is könnyebben és olcsóbban vihető keresztül, mint az eddigi vízellátási mód nagyszámú kútjánál. Előnye az is a központi vízműnek, hogy a kútját a felülről való szennyeződéstől könynyen meg lehet óvni s így a higiénikus kezelést és ellenőrzést biztosíthatnánk. A tárolóaknát is könnyebben meg lehetne szakszerűen, vízzáró kivitelben építenünk, mivel községenként csak a törpe vízmű 1—2 kútjánál volna rá szükség s nem a kutak nagy számánál, mint most, A tárolóaknás mélyfúrású kutaknál a talajvizek okozta szennyeződést tehát teljesen kiküszöbölhetnénk. A földalatti szolgálati medence, vagy a víztorony nagy jelentőségű volna tűzbiztonsági szempontból, mivel egyrészt nagyobb mennyiségű víz tárolását tenné lehetővé, másrészt az oltáshoz szükséges víz — hacsak a vízművet a tűz nem teszi üzemképtelenné — a község bármely részén a tűzoltószivattyú töltésére rendelkezésre állhat. A törpe vízmű megoldaná a vízellátást a nem sík területen fekvő községekben is. Ilyen hëlven a kutat, legyen az ásott, vagy fúrott, a községen belül, vagy kívül, minden esetben azonban a geológiailag legalkalmasabb helyen telepíthetnénk s csővezeték útján megfele-lö nyomással elláthatnánk vízzel a legkedvezőtlenebb helyen lakókat is. Lecsökkenne a száma az 50—60 m mélyen lévő nyugalmi szinttel rendelkező kutaknak, amelyeknél megfelelő szivattyúszerkezet beszerzése a legnagyobb nehézségekbe ütközik. Villany hiányában a kézi erővel való szivattyúhajtás sokszor nem is alkalmazható ezeknél a kutaknál a nagy erőszükséglet miatt, A mult évben készített kutaknál 20 m-nél