Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

5-6. szám - Bélteky Lajos: A falusi ivóvízellátás és korszerű fejlesztése

X98 Hidrológiai Közlöny. 33. évf. 1953. 5—6. sz. Bélteky L.: A falusi vízellátás fejlesztése sőt az is lehet, (hogy kút létesítésére alkalmas , hely csak a községen kívül van. Az ilyen helységekben mindig néhéz feladat a magasabb fekvésű helyeken lakók vízellátása. 'A lakosság joggal megkívánhatja, hogy a magasabb fekvésű helyeken is legyen fúrott, vagy ásott közkút. Ennek megvalósítása azonban a legtöbbször igen sok nehézségbe ütközik. A dombos fekvésű helyek geológiai felépítettsége ugyanis gyakran olyan, hogy az a vízadó réteg, mely az alacsonyabb fekvésű helyeken durva szemcsézetű és bővizű, a domb alatt már finom szemcsézetű és kisebb vastagságú, így kisebb vízhozamú. Gyakran a réteg kiékelődik és a dombon indított fúrásban meg sem találjuk. Másik hátránya a magas fekvésű helyen fúrt kútnak a mélyen maradó nyugalmi vízszint, mert a mélyebb vízszint miatt nehezen beszerezhető, drágább és nagyobb hajtóerőt igénylő szivatytyú beszerzése szükséges. Ásott kút esetén ezek a hátrányok szintén fennállnak. Az is gyakran előfordul, hogy jó és bővizű ásott aknás kút csak a' községen kívül létesíthető. Vannak tájegységek, ahol a vízszerzés csak ásott kutakból oldható meg, ásott kutak viszont a felsőbb vízrétegek szennyezettsége miatt a sűrűn lakott területen nem létesíthetők. Az elmúlt hónapokban is két régi településű, sűrűn lakott községben tapasztalhattuk, hogy a 8—15 m közötti durvaszemű homokrétegre telepített kutak vizét a magas nitráttartalom miatt ivásra alkalmatlannak kellett minősítenünk. Az egyik községben továbbfúrással 180 méter mélységből kaptunk jó ivóvizet, a másik helyen azonban 150 m-ig való lefúrás után — mivel a geológiai szakvélemény szerint vízadóréteg csak 700 m körül volt remélhető, ilyen mély fúrásnak pedig sem műszaki lehetősége, sem költségfedezete nem volt — a fúrást meddőnek kellett nyilvánítanunk. A községen kívül, nem szennyezett területen feltétlenül sikerült volna egész kis mélységből a vízszerzés. Ezt bizonyítja, hogy az előbbi helységtől 1 km-re lévő kút a felső durva homokrétegből 480 liter/perc vizet adott 5 m depresszió mellett. A víz vasassága 0^05 mg volt literenként, a keménysége pedig 18,6 nkf. Ha nem váloztatunk a falusi vízellását jelenlegi rendszerén, akkor a kutak számának növelésével javíthatjuk csak a vízellátást, azonkívül ki kell küszöbölnünk a tárolóaknás kutak szennyeződését költségesebb, de jobb kivitelű aknák építésével és gondoskodnunk kell a kutak és kútfelsőrészek, valamint a szivattyúk karbantartásáról. Tudomásul kell vennünk, hogy sok községben a kutak sűrítése geológiai okokból keresztülvihetetlen, le kell mondanunk a kutak vizének minőségi javításáról és használnunk kell tovább is a vasas vizet, melynek hátrányos tulajdonságait az előbb részleteztem. Bele kell nyugodnunk, hogy nem jut érvényre a jó hatásfokú kútépítés gazdaságossága s az artézi kutaknál nem tudjuk megszüntetni azt a vízpazarlást, mely végeredményben a víztartó rétegek nyomásának csökkenésére vezet « mindig mélyebb kutak építésére ösztönöz. Mindezeket a hátrányokat, nehézségeket ki lehetne küszöbölni, le lehetne győzni, ha fokozatosan rátérnénk a törpe vízmüvek létesítésére. A falusi ivóvízellátás korszerű megoldása, a törpe vízmű A törpe vízmű vízszerzése nagyteljesítményű, jó hatásfokkal készített mélyfúrású kútból történnék. A kút vize földbefektetett csővezetéken át kerülne az utcákon kb. 500 inként felszerelendő vízvételi helyekre. A hálózati nyomást hidroforos szivattyúberendezéssel, vagy magas tartállyal, víztoronnyal biztosíthatjuk. Ha a kút pozitív ártézi kút és szabadon kifolyó vize fedezi a vízszükségletet, földalatti szolgálati medencét létesíthetnénk s a kút vizét úszógolyós szelepen át abba bevezethetnénk. A hidroforos berendezés a medencéből szivatytyúzná a vizet a hálózatba, vagy víztorony esetén a földalatti tárolóból nyomná a szivattyú a vizet a magas tartályba. Negatív artézi kút esetén szolgálati medencére csak hidroforos berendezés mellett volna szükség. A kútszivattyú gyakori indítását ilymódon ki lehetne küszöbölni. A gyakori indítás ugyanis közvetlenül a béléscsőből történő szivattyúzásnál igen sokszor a kút elhomokolódását vonja maga után. A tároló medencét közvetlenül a furatra is építhetjük, csak az a fontos, hogy ne következzék be hirtelen egy nagyobb vízoszlop leemelése, ami a vízadó réteget lökésszerűen veszi igénybe. A magas tartályt, vagy a szolgálati medencét töltő szivattyú szívócsövét közvetlenül a kút béléscsövébe szerelhetjük. Ezt a szivattyút ugyanis naponta, csak néhányszor kell indítani s nem óránként 5—6-szor, mint a hidroforos berendezés szivattyúját. Utcai elosztó hálózatként eternit nyomócsövet használhatnánk, a vízkivétel pedig ú. n. ejektoros kutakból történnék, melyek az utcákon kb. 500 m távolságban egymástól volnának felszerelve. Természetesen házi vízellátó berendezéseket is rá lőhetne kapcsolni az utcai nyomóvezetékre. A kannák töltésénél keletkező csurgalékvíz az utcai árokba bevezethető. Hol lehetne alkalmazni hazánkban a törpe vízműveket? Magyarország nagyközségeinek száma az 1946. december 31-i állapot szerint 1132, míg a kisközségeké 2104. A községek száma tehát öszszesen 3236. A lakosság száma szerint az 1000 lakoson aluli községek és városok száma 1538, lakosainak száma átlag 579 1001— 5000 lakosú községek és városok száma 1474, lakosainak száma átlag 2105 5001—20000 lakosú községek és városok száma 299, lakosainak száma átlag 9108 A népesség 9,56%-a lakik 1000 főn aluli, 579 átlag lakosságú községben, míg 33,3%-a