Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

5-6. szám - Jolánkai Gyula: A Balaton vízjárásának vizsgálata a Sió hajózhatósága szempontjából

IfO Hidrológiai Közlöny. 33. évf. 1953. 5—6. ez. Jolánkai Gy.: A Balaton vízjárásának vizsgálata Ha megvizsgáljuk a hajózást lehetővé tevő — egész hónap folyamán előfordult — Sió-vízeresztéseknek évek közötti megoszlását, a hajózási idényben (március—december) a következő képet kapjuk: Év 1929 30 31 32 33 34 35 36 Előfordult havi 30 m

3/mp vagy ennél nagyobb vízeresztés (esetben) ... 3 4 2 0 1 0 0 0 Év 37 38 39 40 41 42 43 Előfordult havi 30 m

3/mp vagy ennél nagyobb vízeresztés (esetben) ... 7 0 0 9 4 6 1 Az eredményekből az látható, hogy a Balaton mai vízháztartása mellett folyamatos üzemű hajózásra berendezkedni nem lehet, mert az évnek egy olyan hónapja sincs, amidőn elegendő biztonsággal lehetne számítani a hajózáshoz minimálisan szükséges vízmélységre a Sión. Az előforduló kevés eset, évi megoszlása is annyira kedvezőtlen, hogy például 1932—1936 közötti öt év alatt csak egyetlen hónapon át lehetett volna a hajózáshoz elegendő vizet leereszteni. Ezért fejlődött ki tehát a siófoki hajózsilip létesítése után a Balaton és Duna közötti hajózásnak az az egvediil lehetséges íinódja, amely mellett a hajók áthaladásának szükségessége esetén a Balatonból néhány napon át á rhu 11 ám szerűen leboesátják az áthaladást lehetővé tevő vízmennyiséget. Ezt persze általában csak a Balaton legkisebb vízszintingadozását biztosító tározási mód rovására lehet megtenni. Ilyen vízeresztések naponta, 5—7 mm-re! apasztják a Balaton vízszintjét és hosszabb időn át, sz-ummázódva, tekintélyes vízszintingadozás-többletnek lehetnek okozói, különösen akkor, ha a jelenleg még kevésszámú hajóáthaladás a jövőben szaporodni fog. A Sió-csatornázás megvalósításával a hajózáshoz szükséges vízmélységet nem a Balatonból való vízere sztós mennyisége, hanem a Sió vízlépcsőinek duzzasztása fogja biztosítani. A Sió csatornázásának létesítése után a Balatonból csak a csatornázott Sió vízveszteségeit kell majd pótolni, amihez úgyszólván elegendő lesz az a 2—2,5 m

3/mp minimális vízmennyiség, amit a Sió-menti vízhasználatok miatt már most is tulajdonképpen ereszteni kell. Ennek a minimális vízmennyiségnek mintegy 6 hónapra való kiilön tározásáról kell tehát csak gondoskodni, ami a Balaton elméletileg elérhető legkisebb vízszintingadozását csak 8—10 cm-rel növeli meg. A Sió-csatornázás megvalósítása tehát folyamatos üzemű hajózás lehetőségét fogja, megteremteni. Mint a Sió-csatornázásnak a balatoni vízjárással kapcsolatos kérdéséről, befejezésül meg kell emlékezni a balatoni vízszintingadozások és a Sió emésztőképességének összefüggéséről. A Siót 50 m

3/mp elméleti vízeresztőképességgel építették ki, azonban a 30—33 m

3/mp-nél nagyobb vízeresztések a mezőgazdasági termelési idényben lehetőleg kerülendők, mert ezek a mélyfekvésű, tőzeges altalajú Sió-völgyben vízkárokat okoznak. A Sió 50 m

3/mp vízemésztőképességével éves vonatkozásban. bőségesen uralja a Balaton vízfeleslegeit, mert évente mintegy 2,5 m-es vízoszlop levezetésére alkalmas, amellyel szemben csak mintegy 1,7 m-es legnagyobb levezetendő évi vízfelesleg áll. Nem így áll a helyzet havi vonatkozásban. Amint ismeretes, az önapadás ellensúlyozására mintegy 40 cm vízoszlopot kell periódusonként tárolni és ezt még az előbb elhangzottak értelmében mintegy 10 em-rel meg kell növelni a különböző vízigények folyamatos .kielégíthetése végett. A tárolást a vízjárás sajátosságai miatt április-—május hónapokban be kell fejezni. Március és április hónapokban azonban a Balaton áradása ciykor olyan hevessé válik, hogy annak üteme messze meghaladja a Sió emészitőképességét. Mivel ilyenkor a Balaton rendes évi tárolása már úgyszólván befejeződött, a Sió — ilyen szempontból — elégtelen emésztőképességének az a következménye, hogy a Balaton a rendes évi tározási szint fölé mintegy 20—25 cm-rel felduzzadhat. A Sió elégtelen emésztőképességo miatt tehát a balatoni vízszintingadozás mértéke a mai helyzetben — a szél hatását figyelembe sem véve, ami még további átmeneti jellegű duzzasztást okozhat — nem lehet kevesebb" 40 + 10+ 20 = 70 cm-nél. A Sió emésztőképességének növelése tehát a balatoni vízjárás szempontjából kívánatos volna. Ugyanígy kívánatos volna a Sió hajózhatósága szempontjából is, mert jelenleg a legnagyobb vízeresztések idején is csak mintegy 65—70 m

2 nagyságú nedvesített szelvény áll rendelkezésre, ami a vontatási ellenállás és a biztonságos hajótalálkozások szempontjából még állóvizű hajózócsatornára sem volna elegendő. A Sió nedvesített szelvényét legalább mintegy 100 m

2-re kellene bővíteni, ami vízemésztőképességét mintegy 75 m

3/mp-re emelné. A Balaton vehemens március—májusi áradásait, azonban ez a nagyobb emésztőképesség sem tudná, teljesen kordában tartani, hanem csupán káros hatását tudná csökkenteni. A szóbanforgó tavaszi áradás teljes kézbentartásához 100—110 m

3/mp vízemésztőképességű Sió kellene, ami azonban gazdaságilag aligha volna indokolt. A balatoni vízszintingadozások lehető legkisebbre való gazdaságos csökkentését a vízerőtermelés lehetősége miatt önmagában is rentábilisnak ígérkező Mura—Balaton csatorna megépítése jelentené, amely mintegy 30 m

3/mp állandó vízhozamával a, nyári önapadást és a vízhasználatok céljára szükséges tárolást fe-