Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)
5-6. szám - Fazekas Károly: Balatoni hidrológiai kutatásaink legújabb eredményei és a további teendők
Hidrológiai Közlöny. 33. évf. 1953. 172—4. sz. tyj KESZTHELYI ANKÉT Kormányzatunk tervbevette a Balatonnak és környékének egységes rendezését. Ennek a munkának alapját kell, hogy képezze a Balaton hidrológiai feltárása. Az eddig megismert adatok összefoglalóját és a még végzendő munkákat ismerteti cikkében a szerző. Balatoni hidrológiai kutatásaink legújabb eredményei és a további teendők* FAZEKAS KÁROLY A Balaton műszaki hidrológiai kutatása egyelőre két feladatot tűzött ki magának: 1. a Balaton vízháztartásának tisztázását, 2. a Balaton feliszapolódásának vizsgálatát, különös tekintettel a keszthelyi öbölre. A vízháztartás részletes megismerésére a Balaton vízszintingadozásainak megszabott határok közé. szorítása céljából és a Balatonban történő víztárolás lehetőségeinek tisztázására van szükség. A feliszapolódás vizsgálata a keszthelyi öblön kívül a többi üdülőhelyet Ls érinti. Az általános vízháztartási egyenlet szerint a. tóra hulló csapadékmennyiség, a felszíni hozzáfolyás és a vízfelszín alatti hozzáfolyás összege, mint vízbevétel egyenlő a párolgás, elszivárgás, elfolyás és vízkivételek okozta veszteséggel. Ezek közül a tényezők közül a csapadékmérés a parti esőmérők sűrűsége révén megfelelő. A felszíni hozzáfolyás megállapítására az 1951. év nyara óta a Zalán és a Balatonba vezető vízfolyásokon, összesen 47 helyen, vízhozammérés folyik. A mérési idősor még természetesen rövid ahhoz, hogy már helyes eredményt nyerhessünk. A Zala torkolatánál folyó vízhozammérés még tökéletesítésre szorul, mert ezidőszerinti felszereléseinkkel még nem tudjuk a Balaton vízjátékától befolyásolt vízlefolyást sem pontosan regisztrálni, sem pedig mérni. Ezért a Zala torkolatától feljebb, Balatonhídvégnél és Zalaapátinál végeztünk méréseket. A kisebb vízfolyásoknál is tökéletesítésre szorul még a vízhozam mérése, mégpedig mérőhelyek kiépítésével és helyenként folyamatos vízállás-regisztrálással. Ezeket a vízállás-regisztrálásokat egyes kiválasztott minta-patakokon végeznők él, hogy a lefolyó árhullámokról is legyenek olyan adataink, melyekből a többi, csak időszakonként észlelt vízfolyásra is következtethetünk. A felszín alatti vízhozzáfolyásról még semmi számszerű adatunk nincsen. A források felkutatását vízkeménységi- és vízhőfok-differenciák mérésével szándékozunk elvégezni. Az * A Magyar Hidrológiai Társaság 1952. júliusában tartott Keszthelyi Ankétján elhangzott előadás. ehhez szükséges elektromos távhőmérő és ellenáll ásm érő készülékeket már megszerkesztettük, gyakorlatba vétel ük már folyamatban van. Akadálya a rendszeres mérésnek, hogy az ehhez szükséges vízi-járművet nem sikerült még megszereznünk. A Balaton vízháztartásának másik, a veszteségek oldalán jelentkező nagy ismeretlenje a párolgás. A parti párolgásmérők csak tájékoztató adatokat adnak, a tó párolgásának számszerű meghatározására elégtelenek. A vízfelület közvetlen párolgását eddig még nem sikerült megmérni. A vízmércéken észlelhető vízveszteség egyrészt durva adat, másrészt a hozzáfolyás ismeretlensége miatt határozatlan. Annyit tudunk, hogy a szokásos Wild-féle párolgásmérő műszerrel mért értékek nem vihetők át a szabad tófelület párolgására. Az ország más részén, a kecskeméti Komlósi talajvízkísérleti telepen folytatott elméleti és gyakorlati kutatások, mérések eredményeként a párolgást megszabó fizikai tényezők: főként a páranyomáshiány részletes vizsgálatával és nagyfelületű párolgásmérők telepítésével szándékozunk ezt a kérdést megoldani. Megfigyeléseinket, mihelyt a megfelelő műszereket és ezek kezeléséhez szükséges berendezéseket beszereztük. illetve megkonstruáltuk, a nyílt tófelületre is kiterjesztjük. Elszivárgás a Balatonból csak a Balatonnál alacsonyabb vízszinttel tartott berkek felé történhet. Az elszivárgás mértékének tisztázására alkalmasnak látszik a Nagyberek vízállásainak folyamatban levő részletes megfigyelése, valamint a többi szivattyús víztartású berek szivattyúzási és vízs'zintadatainak az értékelése. A Nagyberekben nagyszámú talajvízszint észlelő kutat telepítettünk. Ennek az észlelő rendszernek a kibővítése és csatornavízmércékkel való kiegészítése még ebben az évben megtörténik. A Nagyberket a Balatontól elválasztó széles, lapos homokturzáson is ki kell egészítenünk a jelenleg már fennálló kűtrendszert, hogy éppen a Balatonból való átszivárgás kérdéséhez az eddiginél részletesebb adatokat kaphassunk. A Balatonból nyílt mederben csak a Sión át folyhat el víz. Az itt eltávozó víz mennyiségéről a Sió-zsilip kezelésének adatai pontos felvilágosítást adnak. Ezek rendelkezésre állnak.