Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

5-6. szám - Fazekas Károly: Balatoni hidrológiai kutatásaink legújabb eredményei és a további teendők

Fazekas K.: Balatoni hidrológiai kutatásaink Hidrológiai Közlöny. 33. évf. 1953. 5—6. sz. A Balatonból történő mesterséges vízkivételek egyelőre még igen csekélyek. Ezek egyrészt jelentéktelenek a. vízháztartás egyéb tételeihez hasonlítva, másrészt számbavételük nem jár nehézséggel. A feliszapolódás kérdésének tisztázásához elsősorban a Balatonba kerülő szilárd anyagok mennyiségét, másodsorban azok mozgását és elhelyezkedését kell tisztáznunk. A szilárd anyagok közül a vízzel bekerülők mennyiségét és minőségét hordalékméréssel igyekszünk megállapítani. Számottevő hordalékot a Zalából várhatunk, ezért ennek hordalékát a vízhozammal együtt 1951. júliusa óta rendszeresen mérjük. Ahhoz, hogy a hordalékjárásról jó adatokat kaphassunk, a hordalékmérést több éven át folytatni kell. A kisebb vízfolyások hordalékának megállapítására nem állíthatunk be állandó mérést, hanem csak esetenként végezhetünk próbaméréseket. A hézagokat a Zalában szállított hordalékkal való összehasonlítás útján szándékozunk pótolni. Habár a zalai hordalékmérések még csak 11 hónapja folynak és az elmúlt időszakot víz~ járási és így hordalékjárási szempontból nem lehet jellegzetesnek tekinteni, métris érdekes sz ámadatot nyerhetünk máris a Zala hordalékának nagyságrendjéről. Az egész évhez hiányzó egy hónap méréseit becsléssel pótolva eredményként azt kapjuk, hogy a Zala az elmúlt évben Zalaapátinál kereken 6500 tonna lebegtetett hordalékot szállított. A görgetett hordalék mennyisége oly elenyésző, hogv ilyen hozzávetőleges számításnál teljesen elhanyagolható. A 6500 tonna hordalék térfogata leülepedés után mintegy 4000 m

3. Ha ezt a 4000 m

3-t az egész Balaton, kereken 600 km

2 területére egyenletesen elosztva képzeljük, kereken 7 ezredmilliméter vastagságú réteget kapunk. A hordalékmennyiséget nem az egész Balaton területére, hanem csak a keszthelyi öböl mintegy 25 km

2 területére elosztva a hordalék 0,17 mm vastagságú réteget alkotna, vagyis 6 év alatt, várhatnánk egy mm vastag iszapréteg-növekedést. Minthogy mélységméréseinktől a legjobb esetben sem várhatunk mintegy 5 cm-en belüli pontosságot, a feliszapolódás okozta fenékszintemelkedést eszerint csak néhány száz év múlva tudnók konstatálni, ha ez csupán a Zala hordalékától eredne Hangsúlyozni kell, hogy ezt a képet még túlságosan rövid észlelési idő alatt nyertük ahhoz, hogy ebből már komoly eredményt szűrhetnénk le. A Lóczy-féle Balatonkutatás annak idején megállapította, hogy a Balatonba a levegőből évenként mintegy Vi mm vastagságú rétegnek megfelelő mennyiségű hulló por kerül, mely összetömörödve mintegy % mm vastagságú iszapréteget ad. Minthogy ez a mennyiség a Zala szállította mennyiségnek közel ötvenszerese, kívánatosnak tartanok a szélhordta por leszálló mennyiségének részletesebb és huzamosabb vizsgálatát. A tóba már bekerült szilárd anyagok, vagyis az iszap további mozgásának és elhelyezkedésének tisztázására, áramlás-megfigyeléseket, méréseket, a hullámzásnál az iszap felkavarodásának, leülepedésének részletes tanulmányozását és az iszap felszíni rétegének részletes minőségi, főként ásványtani vizsgálatát kívánjuk elvégezni. Ezektől a vizsgálatoktól várunk felvilágosítást arra, hogy a Balatonban helyenként észlelt fenékváltozások az iszapvándorlásból származnak-e, és ha igen, akkor ennek a vándorlásnak az okait kívánjuk felderíteni. A jelenség és az okok ismeretében esetleg lehetőség nyílik arra, hogy a káros hatású iszapvándorlások megakadályozására, illetve csökkentésére műszaki megoldást keressünk. Az isziapvizsgálat céljára speciális iszapmintavevőket, fenékszintmérőiket szerkesztettünk. A helyi változások szabatos észlelésére szállítható mérőgúlákat készítettünk. A gúlák segélyével el akarjuk kerülni azokat a nagyobb munkálatokat, amelyek egyébként szükségesek volnának ahhoz, hogy a tófeliilet belsőbb részein rögzített magasságokhoz képest változásokat észlelhessünk. A gúlák segélyével az iszapszintváltozást, a víz áramlását, a különféle fizikai, meteorológiai tényezőket kívánjuk a nyílt vízfelületen megfigyelni és mérni. A megfigyelések, mérések végrehajtásához szükséges vízi járműveket ebben az évben még nem tudjuk beszerezni, ezért csak a felszerelésre, nevezetesen a fixpontgúlák elhelyezésére, célszérű telepítésére, terhellietőségére és az iszapos fenéken való viselkedésére vonatkozó kísérleteket fogjuk elvégezni. A helyi áramlások, így a szél okozta denivelláció alkalmával fellépő mozgások észlelésére és mérésére szolgáló készülékek kész beszerzésére nincsen reményünk. Ezért ezeket is magunknak kell megszerkesztenünk. Ezek a műszierek volnának hivatva fényt deríteni arra, hogy a szél okozta áramlásokra vonatkozó feltevések, elméletek mennyire helytállóak és azoknak milyen hatásuk lehet a Balaton fenékalakulására. Az áramlások mérésével kapcsolatban természetesen a nyílt tófelületen is fogunk lebegtetett hordalék méréseket végezni. Mindezekhez a felsorolt nyíltvízi észlelésekhez és iszapvizsgálatokhoz elkerülhetetlenül szükséges már a tavalyi balatonfüredi ankéten is szóba került kutatóhajó beszerzése a megfelelő segéd jár mű vekkel. Ezideig mindös'zsze egy evezős csónakot sikerült a kutatások céljaira biztosítani, de kilátás van arra, hogy az év végére egy motorcsónakot is beszerzünk. A kutatóhajót 14 m. hosszúra, 5 m szélesre tervezzük, mintegy 4X8 m-es' zárt felépítmény-