Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

5-6. szám - A Balaton vízgazdálkodási feladatai

A Balaton vízgazdálkodási feladatai Kormányzatunk a Balatont és közvetlen környékét országunk legnagyobb üdültetési központjává szándékozik kifejleszteni és lehetővé kívánja tenni, hogy egy-egy esztendőben közel egy millió dolgozó élvezhesse munkájának jutalmaként a balatoni üdülés örömeit. Ezzel a hatalmas tervvel kapcsolatban a vízgazdálkodás különböző ágazataira jelentős szerep hárul. A Balaton fejlesztése természetszerűleg maga után vonja a víziközlekedés nagymértékű megnövekedését. A mostaninál jelentékenyen nagyobb személyszállítás mellett a víziúton történő teherszállításnak is ki kell fejlődnie. Ennek érdekében meg lcell teremteni az összeköttetést a Balaton és a Duna között, hajózhatóvá kell tennünk a Siót. A Sión jelenleg csak 30 m^jsec vízmennyiség eresztése esetén tartható fenn a hajózás. Ez a jelentős vízmennyiség azonban nem minden időszakban bocsátható le a Balatonból. Ahhoz tehát, hogy a Sión minden korlátozás nélkül lehessen hajózni, csatornáznunk kell a folyót. A csatornázás 6 vízlépcső segítségével történhetik, amelyek közül a felső, a siófoki már meg is épült. E vízlépcsők mellé erpműveket is U lepíthetünk. A balatoni víziközlekedés másik követelménye a Balaton vízszintjének állandósítása, illetve a vízszintingadozás mértékének lehető csökkentése. A jelenlegi nagy vízjáték egyéb szempontból is hátrányosan érinti a partvidéket. A magas vízállások elöntéssel, illetve elvizenyősödéssel fenyegetik a partmenti területeket, az alacsony vízállások pedig a vízisportok kifejlődését akadályozzák. Szükséges tehát, hogy a Balaton víztükrét az összes igénynek legjobban megfelelő szinten tartsuk és a vízszint ingadozását a lehető legszűkebb határok közé szorítsuk. Ezért egyrészt a vízfeleslegek eltávolításáról, másrészt a vízhiányok pótlásáról kell gondoskodnunk. Az első követelményt a Sió medrének bővítésével érhetjük el, míg a hiányok pótlása érdekében valamely nem nagy távolságban lévő és egyébként nem a Balatont tápláló vízfolyásból kell vizet átvezetnünk. Az üdülőforgalom kifejlesztése és az üdülő vendégek kényelmének biztosítása érdekében feltétlenül szükséges, hogy a Balaton környékét kellő mennyiségű és jó minőségű ivóvízzel lássuk el. Az északi parton feltalálható karsztvizek és a déli part nagyobb mélységben lévő rétegvizei ennek lehetőségét megadják. A követendő megoldásnak alkalmazkodnia kell a fejlődés üteméhez, de oly módon, hogy minden egyes részlet beleilleszthető legyen a végső célként elérendő egységes balatoni körvezetékbe. Az ivóvízellátás megoldásával természetesen együtt kell megtörténnie a szennyvízkérdés rendezésének is. Ezen a téren jelenleg igen nagy hiányosságok tapasztalhatók. Alapvető szempontnak kell tekintenünk, hogy a jövőben tisztítatlan szennyvizet ne vezessünk a tóba, sőt esetleg kívánatos lesz, hogy a biológiailag már megtisztított szennyvizeket halastóba vezetve, öntözésre felhasználva, vagy talajszűréssel utókezelésnek vessük alá. Ezek a szigorú követelmények nemcsak közegészségügyi szempontból indokoltak, hanem meggátolhatják a tó vizének eutrofizálódását is. Az üdülők létszámának fejlesztésével fejlesztenünk kell a környék mezőgazdaságát is. Csak az öntözéses gazdálkodás bevezetésével láthatjuk el a nagymértékben fejlesztendő és az új településeket friss zöldségfélével és gyümölccsel. Végül nem szabad elfeledkeznünk a Balaton-környék világhírű ásvány- és gyógyvizeiről sem, amelyeknek nagy része jelenleg kihasználatlanul elfolyik. Ezeket a nagy népegészségügyi értékeket hasznosítanunk kell, tehát a Balaton fejlesztésének tervéhez hozzátartozik a partmenti és környékbeli gyógyfürdők átalakítása, kibővítése, korszerűsítése és új ilyen intézmények létesítése. A Balaton fejlesztése csak egységes és átfogó terv keretében oldható meg helyesen. Ebbe az átfogó tervbe kell beleilleszteni a vázolt vízgazdálkodási feladatokat, amelyek mint az átfogó terv súlyponti részei, okvetlenül hozzá fognak járulni ahhoz, hogy a Balaton-környék valóban az ország egyik legnagyobb népüdültetési tájegysége legyen, ahol dolgozó népünk üdülést, pihenést, szórakozást talál és erőt gyűjt a nagyszabású országos tervek megvalósításához.