Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

3-4. szám - Jaczó Imre: Kísérletek a kecsege mesterséges szaporítására a Dunán

Jaczó I.: A kecsege mesterséges szaporítása Hidrológiai Közlöny. 33. évf. 1953. 3—4._sz. 151 tás után permetbe helyezett fészkek kikeltetésére is. Az eredmény biztató, de nem megfelelő. Ennek okául a szállítás során mechanikai sérülésnek kitett ikrák nagy számát tartom. Itt kell gondolni Woynárovich Elek megállapítására (in litt.), hogy az ikra szállítását a megtermékenyítéstől számított első 24 órában mellőzzük, mert az első sejtosztódások idején (a blastoporus bezáródásáig) az ikra igen érzékeny a külső behatásokkal szemben. Megállapítását a süllő-, csuka- és pontyfészkek szállítása során nyert adataira alapozza. Véleményem szerint a gondosan és helyes időben szállított, valamint a helyszíni, tehát szállítás nélküli ikra permetes keltetése jó eredményeket fog adni. Az ikra kikeléséhez — kísérleteim szerint —16,3 C° átlagos vízhőmérséklet mellett 90 napfokra van szükség, ez kereken 5,5 napnak felel meg. Ezen a hőmérsékleten 2

h 45'—3

h múlva kezdődik a barázdálódás a 2 sejt-állapottal; 4

h 30' múlva már 8—16 sejt-állapotot lehet megfigyelni. Az animális pólus barázdálódik előbb és gyorsabban. 6'

1 múlva már a vegetatív rész is annyira barázdálódik, hogy a „vadnarancshoz" hasonló képet lehet látni. Ez után az animális részen kialakul a csiralemez és ebből az embrió, melynek előbb a farka, majd később a feji része is kezd lefűződni. A fejlődés félidejében kezd a szív (görbült csőalakú szerv) működni és az embrió megmozdul. Öt nap elteltével az embrió forog az ikrában és ezt ingerlésre (érintésre) megismétli. Ez után az ikra belső és külső ikrahéja oldódni kezd ott, ahol a fej- és farokrész érintkezik, majd az embrió egy erősebb mozgására felreped. A felrepedt ikrából a kis ivadék vagy fejjel, vagy farokkal előre bújik ki. Ez attól függ, hogy az élénk mozgása közben a fejének vagy a farkának van-e alkalma a nyílásba kerülni. Ha fejjel előre-felé kel ki, akkor a kikelés gyorsan, egy pillanat alatt megtörténhet, míg ha a farka bújik ki először, akkor a nagy szikzsacskóját sokszor csak nehezen tudja a könnyű és eléggé merev ikrahéj repedésén keresztül kihúzni, annál is inkább, mert ebben a belső vékony fátyolszerű és rendesen szürkésszínű második burok is akadályozza. Ezért gyakori kép az, hogy a kelő kis kecsegeivadékok még a „fejükre húzott" ikrahéjjal, mint egy sapkával úszkálnak a keltetőedény alján. A kelőben lévő ikrát ajánlatos lapos, sekély vízoszloppal töltött edénybe kihelyezni, ahol a kelés jól ellenőrizhető és az elpusztult ikrák jól kiválogathatok. A kikelt zsengeivadékok drótkeretre kifeszített tüll „hálóval" könnyen összegyűjthetők és a kihelyezésre vagy továbbnevelésre felhasználhatók. A kikelt kecsegelárváknak nagy szikzsacskójuk van és a süllő-lárvához hasonlóan állandóan a felszín felé törekednek, melyet elérve magukat elhagyva, visszasüllyednek a fenékre. Gyakran nem is süllyednek teljesen a fenékig, hanem már félútról újra visszatérnek a felszín felé. E mozgásuk, úszásuk során a kecsegelárvák határozottan pozitív fototrófok. E mozgásukra vonatkozóan csak akváriumi megfigyeléseim vannak, de ha a folyóban is így viselkednek, akkor az úszkálásuk közben, ami 3—5 napig tart, tetemes utat tudnak megtenni a folyón lefelé annak sodra segítségével. Ezt megfontolva tehát a zsengeivadékot nem az ívóhelyen, hanem ettől jóval lejjebb, a folyó sebességétől függő távolságban, kell keresni és lehet esetleg megtalálni. A kikeléstől számított 5. napig kialakul a lárva lélekző és emésztőrendszere, valamint az úszók is differenciálódnak. Megkezdik önálló táplálkozásukat és eleinte a vízközben, később a vízközben és a fenéken úszkálva folytatják életüket. A 4. napos, szikzsacskóját elveszítő kecsegelárva dr. Maucha Rezső akadémikus meghatározása szerint (in litt.) 20 C° vízhőmérsékleten óránként 7,7 gamma 0

2-t fogyaszt. Ez a gyakorlat számára azt jelenti, hogy 2 liter kb. 7,0—8,0 mg 0

2 tartalmú vízben 20 C°-on egy óráig 1000 db 4 napos kecsege zsengeivadék biztosan szállítható. A szállítóvíz megfelelő lehűtésével ez a szám bizonyára fokozható. Erre vonatkozóan a jövőben végezünk kísérleteket. Bár célkitűzésénél fogva az érett ikra nyeréséhez tartozik, mégis külön említem meg azokat a kísérleteket, melyeket a kecsegék hipofizálására végeztem. A halak hipofizálása alatt azt értjük, hogy a halhipofizis gonadotrop hormonját mesterségeseh, nagyobb mennyiségben a hal testébe juttatva, ennek segítségével a halak ikraérlelését a környezeti tényezőktől és a halak eredeti hormonszintjétől függetlenül, bizonyos korlátokon belül tőlünk függő időben előidézzük. Az így megérlelt ikrát a mesterséges megtermékenyítés 'módszereivel megtermékenyítjük és ezekből ivadékot állíthatunk elő. Ezt a módszert Gerbilszkij szovjet kutató vezette be a gyakorlati haltenyésztésbe és módszerét a kecsegénél Perszov ugyancsak szovjet kutató használta leírása szerint sikeresen. Sajnos, Gerbilszkij módszerének leírása mindezideig nem volt számomra hozzáférhető és Perszov sem ad részletes adatokat, mégis e kutatásokon elindulva sikerült a múlt évben először ikrás pontyokon pozitív eredményt elérni, de ezeknek az eredményeknek gazdasági hasznosíthatósága még nem tisztázott. Ugyancsak a mult évben Lányi ért el tejes kecsegénél gonadotróp hormonnal kezdeti sikereket. Ez évben sikerült az első pozitív hipofizálás, melynek során egy kg súlyú sőregtok x kecsege anyától 62 mg kecsegehypophysis szárazanyag adagolásával 16 C° vízhőmérséklet mellett 30 óra alatt 25—30 000 érett ikrát, a hal teljes ikrakészletét nyertem. Az így nyert ikra jól érett volt' melynél kecsege-spermával 90—95%-os megtermékenyítést értem el. E sikeres kísérletet már sok más eredménytelen előzte meg. Az előző kísérletek eredménytelenségének okát abban látom, hogy kicsiny adagokkal dolgoztam. Az, hogy a kísérleteim során takarékoskodtam az anyaggal és a kisebb adagókról haladtam a nagyobbak felé, érthetővé válik akkor, ha meggondoljuk, hogy a 62 mg eredményes hypophysis szárazanyag adag előállításához 40—50 db kb 1 kg súlyú kecsege hypophysisét kellett kitermelnem és injiciálható formában előállítanom. Mivel e hormon heteroinplantációja is lehetséges, a jövőben a szükséges