Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

3-4. szám - Papp Szilárd: Komló-budafai V. sz. artézi kút csövezetének mesterséges vizsgálata

Lssenyei—Szabóné: A Balaton szennyezettségének vizsgálata Hidrológiai Közlöny. 33. évf. 1953. 3—4. sz. lift 22. táblázat I. II. III. IV. V. i. kevés i. kevés kevés kevés i. kevés i. kevés i. kevés kevés kevés i. kevés sok közepes 1—1 i. kevés 1—1 sok sok közepes i. kevés 1—1 sók i. sok i. kevés kevés közepes Kénbaktérium (Beggiatoa alba) . . Színtelen Flagellata (Tetramitus rostr.) (Monas sp.) Ciliata (Aspidisca) Zöld Flagellata (Chloromnadina) . . Cyanophycea (Oscillatoria tenuis) Kovamoszat Dinoflagellata (Ceratium hirund) Chlorophyeea (Pediastrum sp.) . . Rotatoria Crustacea (Diaptomus) mészetesen ez a spekulatív úton történt megálla­pítás csak általános érvényű lehet, de nem zárja ki, hogy tömeges fürdés esetén helyi jellegű, komo­lyabb szennyeződések ne lépjenek fel. így elkép­zelhető, hogy a part valamely építmény által alko­tott zugba a hullámverés behajtja a szennyezett vizet és ott a szennyezettség feldúsul. Végeredményben tehát véleményünk az, hogy a strandolás okozta szennyezés általában nem számottevő. Mégis közegészségi szempontból cél­szerű lenne a vízkivételi hely környékén mintegy 150 m sugarú körben a strandolás megtiltása. 2. A Balatonba bevezetett szennyvizek milyen mértékben szennyezik a Balatont, a bevezetett szennyvizek öntisztulása milyen mértékű ? Ezt Balatonfüreden és Keszthelyen tanul­mányozhattuk csak, mert Siófokon a szennyvíz a Sióba ömlik, Balatonföldváron a halastóba. A vizsgálatok végrehajtásakor a halastónak vi­szont nem volt lefolyása a Balatonba. Más balaton­melletti fürdőhelyen vagy községben rendszeres csatornázás nincsen. A feltett kérdésre azt vála­szolhatjuk vizsgálataink alapján, hogy a rosszul megtisztított, illetve csak természetes lebomlás révén némileg megtisztult szennyvíz a Balatonba való beömlése esetién nagyobb mértékű szennye­zést nem okoz, az előidézett csekély mértékű szennyezés pedig 100—120 m távolságban már elenyészik. 3. Milyen módon kell a Balatonba vezetett szennyvizeket megtisztítani ? Különösen figyelemmel kell lenni arra, hogy a Balaton vize és a Balaton-környék a népi demo­krácia legfőbb értékének, a dolgozó embernek üdü­lését, munkaerejének regenerálását van hivatva szolgálni, közegészségügyi, kényelmi és esztétikai szempontból a legmagasabb követelményeket kell ezen a téren támasztani. Jól megtervezett és ki­vitelezett szennyvíztisztító berendezés csak szór­ványosan található és akkor is csak kis mérték­ben (pl. a leilei SzOT üdülő, öszödi MT üdülő). Ezért erre a kérdésre a Balaton-környék viszo­nyainak ismeretében a szennyvíztisztítási eljárá­sok számbavételével elméleti megfontolások alap­ján kell válaszolnunk. Általában a következő alap­elveknek kell érvényesülni: I. Csak biológiailag megtisztított víz vezet­hető a Balatonba. II. A szennyvíztisztítás megkönnyítése és a beruházások csökkentése érdekében lehetőség sze­rint minél nagyobb egységek épüljenek. III. A megépített berendezések üzemeltetése központos hozzáértő szerv által történjen. IV. A berendezések tervezésénél figyelemmel kell lenni a szezon jellegére. Ezen általános szempontokat az alábbiakkal indokoljuk : Jelenleg a Balaton igen kevés szennyvízzel van terhelve. A legtöbb esetben hézagosan vagy hézagmentesen falazással ellátott pöcegödrök épül­tek. Gyakori az altalaj-elszivárogtatás. Mindkét módszer végeredményben a talajt és a talajvizet fertőzi és sűrűn beépített területen nem enged­hető meg. A leghelyesebb lenne a sűrűn beépített üdülő­telepeken az elválasztó rendszerű szennyvíz­levezető csatornát építeni, minél nagyobb méretű szennyvíztisztító berendezéssel Azok az üdülők, melyek földrajzi fekvésük szerint távol van­nak a sűrűn beépített területtől, szennyvizü­ket friss-vizes mechanikai, utána jól szellőztetett biológiai eljárással kezeljék, majd az így meg­tisztított vizet a Balatontól lehetőleg távolfekvő területen altalaj elszivárogtatással tüntessék el. Az újabb szoyjet kutatások igen jó eredmények­ről számolnak be oldó-medencét követő altalaj­elszivárogtatással. Talajminőség szerint a talaj­ban az alagcsövektől 4—16 cm-re már sem kémiai, sem bakteriológiai szempontból szennyezettség nem" mutatható ki. Minthogy általában, de különösen a Balaton mellett nagy jelentősége van és lesz is a szennyvíz talajszint alatti elszivárogtatásának, ajánlatos lenne erre vonatkozó vizsgálatokat is végezni. A Balaton mellett V. 1-től IX. 25-ig mintegy 180 000 dolgozó nyaral. A Népgazdasági Tanács

Next

/
Thumbnails
Contents