Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

3-4. szám - Papp Szilárd: Komló-budafai V. sz. artézi kút csövezetének mesterséges vizsgálata

llflf. Hidrológiai Közlöny. 33. évf. 1953. 3—4. sz. Lesenyei—Szabóné: A Balaton szennyezettségének vizsgálata 20. táblázat I. II. III. IV. y. VI. VII. VIII. Színtelen Flagelláták i. sok i. sok sok i. sok közepes sok i. sok kevés (Bodo celer) -)+ + + + — — — (Bodo mutabilis) X — T— — — — — — (Trépomonas agilis) + — + • + + + (Cercobodo radiatus) + — — — — — — — (Cercobodo longicauda) + — + + + + (Bodo putrinus) — • + — — — — (Polytoma uvella) — + 4+ + + + + (Bodo uncinatus) *. — • — + — — — — — (Hexamitus inflatus) — — + + — — • — (Anthopysa vegetans) —' — + • — — — — Ciliáták i. kevés i. kevés sok i. sok i. sok i. sok i. sok i. sok (Enohelys vermicularis) + • — — — —— • — — (Colpidium colpoda) •—+ — — — — r — (Spathidium sp.) — — + + + + + (Galucoma scintillans) — — + + + + + + (Parameeium putrinum) — — + + + + + ' + (Oxitricha) — — + + + + + + (Lionotus fascicola) — — , • — — — — + + (Vorticella microstoma) -— — — + + f + Gombafonalak (Sphaerotilus natans) sok sok sok sok sok sok sok sok Nematoda — — i. kev. i. kev. — — — — Zöld Flagellata 4 (Chlamydomonas) — — — 1—1 1—1 sok 1—1 1—1 Rotatoria (Rotifer vulgáris) — — — — — kevés kevés ' Cyanophycea (Oscillatoria) — — — — — — kevés Kovamoszatok — — — — — i. kev. i. sok Chlorophycea — — — —kevés k(jvés kevés 21. táblázat • I, II. III. IV. V. 16,0 16,0 16,0 16,0 15,8 pH-ért ék 8,01 8,10 8,33 8,38 8,24 Vezetőképesség 389,0 357,0 367,0 378,0 372,0 Ojj-tart. mg/l 8,50 9,96 9.14 9,96 8,67 0,-fogv. ,, • 12,64 9,07 9,98 9,02 9,17 Cl 15,27 14.20 14,20 14,56 14,20 so

4 81.0 83,6 81,0 79,7 79,0 NH

3 0,500 0,125 0,083 0,083 0,083 NO, 0,020 0,020 0,008 0,006 0,005 No

s 0,234 0,234 0,234 0,292 0,234 P0

4 — 0,228 0,666 0.166 0,250 B. 0. I„ 3,44 » — — — 1,33 Vízmagasság m : 0,2 0,5 0,85 0,80 1,20 épület alagsorában elhelyezett szivattyú továbbítja zárt vezetéken a Büdös-árokba. A keszthelyi MÁV állomás, valamint az Utasellátó és MA VAUT épületek szennyvizei közvetlenül az Utasellátó kerthelyisége mellett végződő csatornán át nyílt árokba folynak és az ottani vizenyős réten terülnek el, bűzterjesztés mellett beszáradnak, illetve elszivárognak. Vizsgálataink eredményét négy kérdés köré csoportosítva az alábbiakban foglaljuk össze : 1. Milyen mértékben szennyezik a fürdőzők a Balaton vizét ? A feltett kérdésre a későn végzett vizsgálatok alapján felelni nem tudunk. Mégis a végrehajtott Balaton-víz vizsgálatok, melyek a szennyvízbevezetéseknek a Balatonra gyakorolt hatásának kutatását célozták, valamint a helyszíni viszonyok ismerete a következő spekulatív eredetű eredményre vezettek : A strandolok révén a vízbe kerülő anyagok : izzadtság, vizelet, ételmaradék stb. koncentrációja jóval alatta marad a szennyvíz koncentrációjának. Minthogy nyugvó víztömegre alig lehet számítani, a Balaton vize mindig fodrozódik, hullámzik, azonkívül a strandolok mozgással, szaladgálással, úszással is tekintélyes mértékben kavarják a vizet, így az említett szennyezések a nagytömegű vízben gyorsan eloszlanak, lényegesen felhígulnak. A szennyvízvizsgálatnál láttuk, hogy a Balatonba kerülő szennyvíz nyomai a betorkolástól számítva 100—120 m-re már sem kémiai, sem biológiai módszerekkel nem mutathatók ki, úgy ez a sokkal kisebb mértékű és koncentrációjú szennyezés sem veszélyezteti a Balaton vizének minőségét. Ter-