Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

3-4. szám - Papp Szilárd: Komló-budafai V. sz. artézi kút csövezetének mesterséges vizsgálata

Lesenyei—Szabóné: A Balaton szennyezettségének vizsgálata Hidrológiai Közlöny. 33. évf. 1953. 3—137. sz. XJ^X 10. táblázat Vizsg. szám Szennyezödési szám Vizsg. szám Szennyeződési szám Vizsg. szám Szennyezödési szám 1. 1,31 4. 1,04 7. 0,95 2. 0,95 5. 0,99 8. 0,98 3. 0,98 6. 0,98 9. 0,98 II. Balatonöszöd, 1952. IX. 5. A Minisztertanácsi Üdülő (régen K. M. üdülő) szennyvízkezelése a két épület közötti kb. 25 m-es közben van megoldva. Műtárgyai: Emscherkút, csepegtetőtest (félig süllyesztve), utóülepítő, altalajöntözés a pázsitfelület alatt. Panasz eddig nem merült fel. A kiszámított értékek szerint az 1. mintavételi helyen erős a szennyeződés, a 4.-nél gyengébb szennyeződés mutatkozik. Ez a megállapítás megegyezik a helyszíni viszonyokkal is, nevezetesen az 1. mintavételi hely esik a legközelebb a halastó vízfeleslegét, tehát Balatonföldvár „megtisztított" szennyvizét a Balatonba szállító árok betorkolásához. Részben ez a körülmény indokolja a vizsgálattal kapott eredményeket, másrészt pedig az, hogy ez a hely a móló és a part által képzett derékszög legbelsőbb pontja. Az uralkodó délnyugati szél ebbe a szögletbe hajtja a vízbekerülő, főleg úszó szennyeződéseket és ezek ott megrekednek. • III. Balatonlelle, 1952. IX. 5. A Kohó- és Gépipari Minisztérium (régen Gyárfás) üdülőjében az üdülőlétszám 100—110 fő. A három épület mindegyikének külön oldómedencéje és altalaj elszivárogtatása van. A SzOT üdülőben (régen MABI üdülő) a létszám 217. Az üdülő kertjében teljesen a talajszint alatt kétszintű ülepítő, átemelő automatikusan működtetett szivattyúval, vályús elosztású csepegtetőtest, 2000 fm alagcsőhálózat alkotják a szennyvíztisztító telepet. Az alagcsőhálózatot kb. 10 éves működés után 1951. évben át kellett fektetni. 11. táblázat I. II. in. IV. V. VI. VII. VIII. IX. Kovamoszatok sok hal astóból kevés i. kevés kevés 1—1 1—1 1—1 i. kevés i. kevés Színtelen Flagelláták . .. — — — 1—1 — — 1 1—1 — 1—1 (Anthophysa vegetans) — — — 1—1 — •—• 1—1 —. 1—1 Zöld Flagelláták i. kevés 1—1 1—1 i. kevés 1—1 1—1 1—1 i. kevés (Euglena proxima) . . . i. kevés 1—1 1—1 i. kevés — 1^1 1—1 — — (Euglena trypteris) . . . — — — i. kevés 1—1 — — — 1—1 (Phacus pleuronectes) i. kevés 1—1 — i. kevés — 1—1 - •—• 1—1 — (Chrysocoecus y rufescens) 1—1 — — — — — — — — •Ciliáták 1—1 — — —— — X— 1—1 — 1—1 (Epistylis) 1—1 — — — — — — — — (Halteria) — — — — — — 1—1 — 1—1 Cyariophyceák (Oscillatoria splendida) kevés — — i. kevés — — — — — Rotatoriák i. kevés — — — — .— — — — •Ceratium hirundinella . . sok közepes sok sok sok kevés kevés kevés Biológiai szempontból a 11. táblázat nyújt tájékoztatást. A partközeiben vett vízminták biológiai vizsgálata alapján két helyen kis szenynyeződés mutatható ki. Az 1. gyűjtőhely a móló és a part közötti szögletben a halastó fölös vizét levezető árok közelében van. Mikroszkópi vizsgálat alapján itt kimutathatók a halastó vizéből származó kovamoszatok, annak ellenére, hogy több hete a tóból nem engedtek le vizet a Balatonba. A halastóból származó szervezetek más körülmények közé kerülve bizonyos mértékig alkalmazkodtak az új környezetükhöz és ott hoszszabb ideig életben maradnak. Ezt az is lehetővé teszi, hogy a hullámverés folytán ez a hely más úton is odakerülő detritussal szennyeződik. A 4. gyűjtőhelyen a part közelében a stranddal szemben is kimutatható igen gyenge szenynyeződés. Ezt jelzik az ott talált színtelen Elagelláták. IV. Zamárdi, 1952. IX. 8. Rákospalotai Kötszövő üdülőjében 55 főnyi létszámának szennyvizét 3 emésztőgödör tisztítja. A volt Tanár-üdülő jelenleg a Fővárosi Tanács gyermeküdülője. Létszáma nyáron 200 gyermek és 40 felnőtt, télen 120 gyermek és 20 felnőtt. A szennyvizet egy oldómedencébe vezetik, onnan alagcsöveken keresztül elszivárogtatják. Egy évi üzem után a berendezés eldugult, a'* víz egy része az udvari aknán át az udvarra folyik és ott elterül, más része a kerítésen kívüli árokba kerül, ahonnan lefolyása nincsen és ott kb. 25— 30 m

2 területű tavat alkot, melynek felülete részben már úszó-iszappal borított. Igen erősen bűzös. V. Siófok, 1952. IX. 7—9. A csatornahálózat hossza 9200 fm. Csatornázva van a község és a nyaralótelep egy része, nincsen csatornázva a Sió-jobbpart (Siófok-Ujhely,